Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Galánta Márta: A csanyteleki szkíta temető

csak a helyben égetett 15-ös sír esetében, a helyi és az K-ről újonnan érkezett népesség keveredésére utalhat. A ládás sírokkal kapcsolatban még egy probléma fölmerült. Majdnem minden esetben a hamvakat két kupacban találjuk. Az egyikben faszénnel keverve, a másik kupacban tisztán. Csak az antropológiai vizsgálat döntheti el, hogy itt két egyén maradványairól van szó, vagy egyszerűen csak a máglya maradékát is Összeszedték, s betették a sírba. Az előző feltételezés sem elképzelhetetlen, mivel több esetben került elő bizonyíthatóan kettős sír. Az embersírokon túl eddig két lósírt ismerünk. A 71-es számú sírban vese alakú, ÉNy-DK-i tájolású sírgödörben fiatal csikó váza feküdt, lábait maga alá húzva. Koponyáját már eredetileg sem tették a sírba. A sírgödör kitöltése erősen faszenes volt, s a csontváz alatt is vastag faszénréteg figyelhető meg. Melléklete nem volt. A 11-es sz. lósírt sajnos vágta a 112-es szarmata sír, tájolása valószínűleg K-Ny-i volt. Ugy tűnik azonban, hogy ezt a lovat feltrancsírozva tették a sírba. A »itusbeli változatosság, a különböző temetkezési szokások arra engednek következtetni, hogy nem homogén népesség használta a temetőt. Ezt a feltételezést megerősíti az egyes tárgytípusok eredetének és kapcsolatainak vizsgálata. Feltétlenül számolnunk kell egy erős helyi, a szkíta korban továbbélő alapnépességgel. Elsősorban a csontvázas rítusú 3Írok egy részét kapcsolhatjuk ide. A leletanyagban