Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Új- és legújabb kor történet - Zombori István: Bél Mátyás munkájának előzménye: Parschitius Kristóf országleírása 1705-ből

kolostorok és erődök felsorolásával. Számos üresen maradt, de beszámozott oldal arra utal, hogy bizonyoa kiegéazítéseket még kívánt tenni. Parachitiua előazavában nem titkolja, hogy az általa leírt megyéket ő nem járta be, caak térkép éa írott források, ill. általunk ma már nem ellenőrizhető szóbeli, sajtó— és röplapanyag segítségével dolgozta föl. Ahogy északról délre halad a leíráaban, ismerete úgy válik gyérebbé, több a tévedése is. De ez nem az ő hibája, hiszen ellenőrzéare nem volt lehetősége. Jó példa erre Caongrád és Csanád megye leírása. Csongrád megyéről azt írja, hogy jelentőa mezőgazdasági termelőterület volt, de a török alatt sokat veszített jelentőségéből. Minden bizonnyal elíráa miatt azerepel a azomazédoa megyék között éazakon Tolna /!/, valószínűleg Szolnok helyett. Annál furcsább viszont, hogy a felsorolásban Szeged nem szerepel a megye vároaai között. A kérdéare a feleletet a kötet végén lévő vároaindex adta meg. Ebből kiderült, hogy Szeged Bodrog vármegye leírásában azerepel. Az ok nyilván az lehet, hogy a megyehatár Szegedtől nem meaaze délre húzódott, éa Parachitiua az általa használt térkép /térképek?/ alapján azt hihette, hogy Bodroghoz tartozik. /Nem aok caodálkoznivaló van ezen, ha arra gondolunk, hogy Lázár deák térképe óta hiteléé felvétel nem készülhetett erről a területről a török miatt./