Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Hegedűs Katalin: Egyezések és eltérések a szakálháti csoport és a tiszai kultúra temetkezési szokásaiban

tói: nagy része arra hajlik - persze ez egyenlőre nem bizonyított -, hogy a telepnek felhagyott, éppen nem lakott részébe temettek. A zsugorítás általános, jellemző a baloldali fektetés, ritkábban ugyan, de találkozunk jobboldali zsugorítással is /Kutzián Ida Körös-monográfiájában tare» gyalt 38 esetből mindössze 6 volt jobboldali zsugorítás/. A 38 sírból 4 sír esetében figyeltek meg okker használatot /a koponya volt festve/, mindössze két sírnak volt melléklete, egyik sírban egy karperec, egy másik sírban edény ill. hálónehezék került elő. Az uralkodó tájolási irányok: K-Ny, ill. DK-ÉNy. Alföldi vonaldíszes kerámia Kalicz Nándor és Makkay János vonaldíszes monográfiája 8 AVK lelőhelyről 15 sírt ismertet."^ A felsorolt 8 lelőhelyből kettőt csak kérdőjelesen soroltak az AVK-hoz, ti. az adott lelőhelyeken későbbi periódusok is képviselve vannai;. Tanulságos áttekinteni e 15 sír hiányos adatait! Két sír fektetésmódja egyáltalán nem ismert, két síré kérdőjelesen zsugorított, 5 egyértelműen zsugorított. Egy esetben sincs azonban megadva, hogy melyik oldalra lettek zsugorítva, a 15 sírból egyetlennek sem ismert a tájolása. T'eglepő a sírok melléklet-gazdagsága, 15 sírból 8-nak volt melléklete, 7 sírnak edénye /az egyik sírban két edény/ ós 1 sírnak kővősője. :1a e melléklet-gazdagságot nézzük, 114