Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Régészet - Hegedűs Katalin: Egyezések és eltérések a szakálháti csoport és a tiszai kultúra temetkezési szokásaiban

használat éa a mellékletadás szokása. E korai mellékletek valójában nem mellékletek, hanem viseleti tartozékok, ékszerek vagy amulettek. A magyarországi űjkőkori zsugorított temetkezések és a földközi-tengeri régiók temetkezési szokásainak össze13 " vetését először Roska Marton végezte el. 0 ismerteti először összefoglalóan a zsugorítás szokásának eredetével foglalkozó elméleteket, ezek a következők: térkímélés, félelem a visszajáró halottól, foetus teória, majd a legvalószínűbb elmélet mellett foglal állást ti. hogy a kuporodott helyzet az alvás természetes helyzetével hozható összefüggésbe. A magyarországi zsugorított temetkezések első komplex u . , . 14 szemléletű összefoglalását Banner Jánosnak köszönhetjük. Dolgozatának fő érdeme az igen gazdag - elsősorban hazai ethnogréfiai párhuzamok felsorakoztatása, melynek segítségével új megvilágításba helyezi a visszajáró halottól való félelmet, a testfestés szokásának kialakulását, a halott— csamiíítást stb. Roska Márton ill. Banner János tanulmánya óta számottevő elméleti munka e téren nem született. Körös kultúra A Körös kultúrában a sírokat a telepbe vájva találjuk, a sírok száma elenyésző. Ennek okát elsősorban a kis területű feltárásokban kell keresnünk. A telepjelenségek és a sírok viszonyát illetően mindmáig sötétben tapogatózunk, amig nem le3Z végre legalább egy teljesen feltárt telepünk. A kuta-