Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1980.

Néprajz - Nagy Vera: Ételkonzerválási eljárások Vásárhelyen

egy ujjnyi vastagon korpás tésztával vagy egy kis sós tésztával terítették be, esetleg le is srófolták. A téli hónapokban reggelire fogyasztották. Kasonlóképpen készült a sajt is, de ezt sajtszékben préselték, majd szárítás után kissé meg is füstölték, hogy ne gombásod jon. A gyümölcsök tartósítása aszalással, befőtt és lekvár­készítéssel történt. Főleg szilvát aszaltak sokat, de almát, körtét, megy­gyet, cseresznyét is. A kemencét befűtötték, az alját ki­söpörték és beöntötték a szilvát, vagy tepsibe téve rakták be. Másnapra megaszalodott, akkor megmosták és párszárító kasokra öntve kitették a napra száradni, 3-4 napig. Az al­mát 4-6 cikkre vágva, magházát kiszedve C3ak napon szárí­tották. Ezt nevezték "bagolytüdő"-nek. Az aszalt gyümölcsü­ket csemegeként fogyasztották vagy ciberét főztek belőlük, különösen böjt idején. Ilyenkor piacon is árusították. 0 A fűszer- és gyógynövényeket szintén a napon kiszárít­va tárolták. Ily ár végén, ősszel történik a savanyúságok, befőttek készítése. Kiss Lajos a következőképpen írta le: "régen kétfűlű, széles szájú kantákban raktak uborkát, kis diry­nyét, kótyot, apró zöld paradicsomot, véralmát, olájkörtét, előbb természetesen megmossák. Tesznek közé tormát, babér­levelet, borsszemeket, sót, szokás egy vagy két darab réz­krajcárost Í3 beletenni, hogy zöld maradjon az eltett gyü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom