Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Zombori István: A Pallavicini uradalom és a falukutatók (Féja Géza és Kovács Imre pere)

Ez utóbbit megközelíteni csak a mindszenti kompon át lehetett, amely a gróf tulajdonában volt, és használatáért fizetni kellett. Autóbusz járatokat szerettek volna a helyiek Szeged ós Sövényháza között, de ezt som engedélyezte az uradalom, mert a zajos járnríí "zavarná a fácánok és nyulak lelkinyugalmát". Ezzel szemben minden alkalmat megragadott a gróf, hogy hazafias érzelmeit bizonyítsál Minden támogatást megadott az évenkénti pusztaszeri ünnepségnek, söt a szobor körüli részt emlékparkká fejlesztették. Lett emlékoszlop, nagy magyar címerrel, Árpád forrás és galambdúcos székelykapu. Az csak természetes, hogy Féja Gézát is pörbe fogták könyve miatt. A vád ellene is osztály elleni izgatás, állam és nemzetgyalázás. A rendszert képviselő ügyész nagyon jól látta, hogy Pusztaszer csak példa, és a könyv megállapításai az egész úri Magyarország ellen terhelőek. Hamarosan megjelent egy "avatott" tollú személy könyvvé dagasztott munkája is. Scherer Péter Pál: "így látom én. Alföldi falvaink lakossága és szociális problémái" című irományában nemcsak megvédte a nagybirtokot, de bebizonyította azt is, hogy ezek képezik a haza fönnniaradásá nak és a , szegényemberek megélhetésének egyetlen biztos támpillérét. A parasztok nagy része lusta, hanyag, nem alkalmas gazdának, csak cselédnek. A nyomorért felelősek még azok is, akik felelőtlen agitációval fölizgatták a népet. Szerinte a paraszt elégedetlenségének oka soha nem az osztályellentét volt, hanem az, ha a megélhetését látta vészé lyeztetve. Mint osztályt nem feltörekvés, hanem a beletörő - lit -