Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Bakonyi Tibor: Lechner Ödön ritkaságértékű szegedi tervrajzainak néhány tanulsága

LECHNER ÖDÖN RITKASÁGÉRTÉK* SZEGEDI TERVRAJZAINAK NÉHÁNY TANULSÁGA Lechner Ödön, a nemzeti jellegű modern magyar építé­szet és egyben az európai art nouveau építészet kiemelke­dő jelentőségű, úttörő mesterének munkásságát ismertető müvek csupán két szegedi művéről tesznek említést: a város­házáról és a Milkó-palotáról. Mindkét épület 1882-83-ban készült az árvíz utáni városmóretű újjáépítési tevékenység nagyertekü, városképet meghatározó remekléseként, Partos Gyulával társas viszonyban. A szakirodalom mindmáig nem vett tudomást egy harmadik Lechner alkotásról, a Dózsa György u. 2.sz. bérházról, amelynek a földszintjén ma Báb­színház helyiségei találhatók. A méltató írások - érthető módon - leginkább a város­háza 'j ellegzetes , Lechner ötletgazdagságát bizonyító, és a Széchenyi tér hangulatát meghatározó épületével foglalkoz­nak. Köztudott pedig, hogy éppen ennél az alkotásnál volt legkisebb lehetősége az egyéni hangvételre, mivel az újjáé­pítési kormánybiztosság előírta részére még az építési stí­lust is: a Mária-Terézia-barokkot. A szigorú kötöttségek el­lenére úgy készítette barokk stílusú terveit, hogy lechneri fantáziával újrafogalmazta a régi formákat, nem násolva, ha­nem újra teremtve azokat. így aztán a végső formálás már egy értékes neobarokk eklektika. Ilyen színvonalon csak a nagy mesterek /Ybl, Haunmann, Steindl, Schulek/ volcak képesek régmúlt korok építészeinek alkotó módszereivel azonosulni. Ezért műveik évszázad múltán is mindig élményt nyújtanak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom