Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Vörös Gabriella: Szarmata sírok Szeged-Csongrádi úton

ujjának vagy kézelőjének bőségét rajzoljak ki, és meghatározzák hosszát is, ha Teltételezzük, hogy az alsó sor az ujj aljára került. A gyöngyök típusok szerint szabályosan ismétlődnek körben, a sorrend: korall, fehér, fekete, fehér pasztagyöngy, korall. A lábnál a sorok általában sűrűn egymás fölött helyezkednek el, mivel körben varrták fel őket. Legbonyolultabb a helyzet akkor, ha bő aljú szoknya felvarrásáról van szó, mert temetéskor fodrozódhat, gyűrődhet az anyag, és vele a gyöngysorok is. A 19. és 20. sírban a gyöngysorok elhelyezkedése aránylag szűk szárú nadrágra utal. A sorokról egy fix tengelyt felvéve - felszedés közben, rétegenként több 1:1 arányú rajzot készítettem. A részletrajzok egymásra vetítésével rekonstruálhatjuk a díszítő gyöngyök rendszerét, felvarrás! módját, sorrendjét. A részletes elemzés helyett most csupán azt az egyszerű következtetést vonhatjuk le a rajzok áttekintése után, hogy a sorok szorosan egymás fölött haladva, enyhén ívelten helyezkednek el a nadrág szárán. A nadrág a boka fölött pár centiméterrel végződhetett. Eddigi vizsgálataink alapján elmondhatjuk tehát, hogy a gyöngyök fajtája funkciójuk szerint változik, de meghatározott aszerint is, hogy a ruha melyik részére varrták fel. 2./ A datálás bizonytalansága az egyik legnagyobb problémája az időszaknak. Biztató, hogy a római tárgyak, terra sigillaták,^ fibula-típus ok, 3-0 római pénzek

1

^" összegyűjtése és feldolgozása elkezdődött. A 20. sír fibulájáról tudjuk, 12 hogy i.sz. l30-ig Pannoniában földbe kellett kerülnie. A kérdés az, hogyha az I—II. századi pénzek a IV. századi si13 rokban is előfordulhatnak, ez a feltételezés nem vonatkoz-