Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Vörös Gabriella: Szarmata sírok Szeged-Csongrádi úton

bolygatatlanok. .A számos elemzési szempont közül itt csupán kettőre van módom kitérni: a gyöngyök funkciójára /1/, és a sírok datálásában betöltött szerepükre /2/. 1,/ A gyöngysorokba fűzött, különféle anyagú gyöngyök nyakban ékszerként fordulnak elő /a 20. sir kettős nyaklánca/, másrészt felvarrva, az öltözet díszeként /a ruha vagy ing nyakrészének kivarrása, a ruha elejének, ujjának, a nadrág aljának díszítése, mindkét sírban/. A deréktájon elhelyezkedő gyöngyök az övről lelógó díszek lehettek a közöttük levő bronzcsengőcskével együtt, Párducz Mihály szerint a szarmata kor első periódusában lehetett megfigyelni, hogy "a gazdagabb női csontvázak bal oldalán zárt, vastag bronzkarikára legtöbbször nagy kalcedon-, üveg- és borostyángyöngyből álló füzér volt akasztva, s ezt valószínűleg az övre akasztva viselték."^ Hasonló öveket találtak a Fehértó 3., 7. sz. sírjában, vagy például a Kiskőrös-Csukástó-Ráckúti 6., 8. sírban. Az övre utaló zárt bronzkarikát a 19. sírban megtaláltuk, de a gyöngyök nem a derék körül, hanem az övről lecsüngő szalagokon vagy zsinórokon voltak rögzítve a bronzcsengőcskével együtt. Bronzkarika és nagyméretű gyöngyök kerültek elő temetőnk 14. sírjából is, ami hasonló szerkezetű övre utal. Az 1:1 arányú rajzok segítségével nemcsak a gyöngyök, gyöngysorok funkcióját sikerült tisztázni, hanem néhány esetben megfigyelhettük felvarrásuk rendszerét is. Különösen szép példa erre a 20. sír halottjának két csuklója körül levő gyöngyök helyzete. Párducz Mihály a csukló körül elhelyezkedő gyöngysorokat karperecnek, tehát ékszernek 8 M tartja. Itt viszont egyértelmű volt, hogy a gyöngyöket a ruha