Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Kürti Béla: Szarmata és honfoglalás kori temető Szeged-Csongrádi úton

Iáit lábú provinciális fibula fogta össze, lábához kétfülü, terra sigillata utánzatú edénykét tettek. Hasonló anyagú fülesbögre került elő idei utolsó /23.sz./ sírxinkból is, melyben legyezőszeruen szélesedő aláhajlított lábú fibulát is találtunk. A sírban a koponya mellől Vespasianus /69-79/ erősen kopott kisezüstje került elő, együtt a Szeged környék egyik legszebben díszített hosszútestü, un. roxolán csatjával. /E két tárgy együttes jelenléte jól szemlélteti a római pénzek datáló értékét, hiszen e csattípust általában i.sz 177 utánra keltezik. A fibula Párducz Mihály felosztása szerint 12 a szarmatakor II. periódusába tartozik. / A sír jelentőségét az egykori pikkelypáncél darabjai, amorf szélű füles vaslemezkék adják meg. A római auctorokból, ill. a Traianus-oszlopról / . 13 így elénk lepett a roxolan harcos, egyúttal a temető egyik legsúlyosabb problémáját, a datálás és az etnikai hovatartozás kérdését vetve fel. Figyelembe véve a 23. sir leleteit; a téidfibulák, svasztika-fibula, zombáncos fibula, bronz csengő, több szőrösen tagolt apró pasztagyöngyök, stb. meglétét; ill. pl. a kubooktaéder alakú karneolgyöngyök teljes hiányát: sírjaink zömét az i.sz. II-III. sz. fordulójától a III. sz. végéig terjedő időszakra datáljuk. /Egyúttal persze fenntartjuk annak a lehető ségét, hogy egyes sírok anyaga - nagy temetők esetében törvényszerűen -, ennél korábbi, ill. későbbi is lehet. Bizonyos leletek korábbi időszakra utalnak."

1

"^/ A leletanyag zöme véleményem szerint a Marcus Aurélius-i békekötés utáni keleti kapcsolatfel vételről, sőt éppen a roxolánoknak az i.sz. 270 utáni beköltözé séről tanúskodik. Kürti Béla