Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Révész István: Földtani-fejlődéstörténeti vizsgálatok a DK-Alföldön

beltó partjához csatlakozó ós belső vízalatti hátságai vol tak, ide csak a finomszemcsés és vegyi üledékek jutottak el. A. mély zónák homokkő rétegei finomabb szemcseösszetételű ek, mint a középmély területek homokkövei /Algyő/. Tehát a középmély területek homokkő üledékei csak akkor kerülhettek felhalmozódási helyükre, amikor a környező mély területek már valamely irányból feltöltődtek /valószínűleg ENY-ról/. Ellenkező esetben a mély terület derítőül szolgált volna, és a durvább üledéket az áramlás ott rakta vol na le. Az alsó-pannóniai üledékek felső szakaszában vékony, alulról fölfelé durvuló szemcseösszetételű kisritmusok is észlelhetők. Ezek a partvonal közeledtét jelzik. Szórványosan még előfordul zagyözönökre utaló aleurolit kavics, A felső-pannóniai rétegsor az alsó-pannóniai üledékek re fácies diszkordanciával települ. Alsó határa az elektro mos szelvényeken homokosodásként jelentkezik. A homokkő rétegek részaránya ugrásszerűen 40-50 ';o-ra növekszik. Legfontosabb kőzetei a homokkő, aleurolit és agyagmárga. Gyakori a kemény, karbonátos kötőanyagú homokkő, márga, mészmárga, fás barnakőszén, szenes agyag lencse, ill. betelepülés. Elszórtan kvarc kavics zsinórok is jelen vannak. A ritmusos felépítésű, összletre az alulról fölfelé durvuló szemcseösszetételu szakaszok jellemzőek. Vastagságuk 1030 m. A kvarc kavicsok jelenléte finomszemcsés üledékekben nagyon ellentétes felhalmozó energiára utal - árvizeiére. Jellemző a rétegsorra a függőleges gyökérmaradványok, a