Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Szelesi Zoltán: Móra Ferenc és a művészet

gármesterével, a képzőművészek egyesületével ós az egyes művészekkel folytatott -, jól tükrözik Móra Ferencnek azt a szilárd elvi álláspontját, amellyel a Kultúrpalotában sűrűn szerepelni kívánkozó - olykor gyenge képességű kortárs művészek időszakos tárlatainak bemutatását joggal ellenezte. Mindez nem jelentette, hogy Móra figyelme ós megbecsülése csak a művészettörténet elismert nagymestereire, illetve azoknak műveire szorítkozott volna. A vidéki, a helyi fiatal tehetségek fölkarolását is fontosnak tartotta. Példa rá, hogy az 1918-19-ben Szegeden tartózkodó ós később Amerikába került, majd világhírűvé vált Moholy-Nagy László, modern szellemű, konstruktivista fiatal művész tehetségét is felismerte és támogatta. Szeged mai legidősebb szobrászát, a hetvenhót éves Tápai Antalt is ő karolta fel egykor. A húszas évek elején lakatosinasként dolgozó fiatalember tehetségét felfedezve, ösztöndíjat járt ki részére a városi tanácsnál, amelynek segítségével Tápai, az akkori szegény munkásfiú, a Képzőművészeti Főiskolán szobrásszá képezhette ki magát, s ma a Munka Érdemrend Arany-fokozatával kitüntetett művészünket tisztelhetjük benne. Jellemző, hogy a művószfiatalságot annyira szerető Móra résztvett Rudnay Gyula I926 nyarán Szegeden működő művésztelepének ifjai által rendezett újszeged! vidám műsoros mulatságon, pedig már az ötvenedik évéhez közel járó, nagytekintélyű író ós intézményvezető volt. Végül még néhány művészeti jellegű írását említjük meg Mórának. Köztük a Börcsök piktor című 1924-ben megje- 81 -