Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Szelesi Zoltán: Móra Ferenc és a művészet

megszívlelendő feladatokat tartalmaz. "A Mubarátok Körének első lépése - írja Móra Ferenc - nem lehetett más, mint összeszedni, amink van, magunknak is meglepetésül, kihozni a napvilágra az elzárt családi szobák kincseit... Az első lépés: bátorítani ós biztatni magunkat, hogy nem vagyunk olyan szegények, mint külön-külön gondoltuk... A végső cél, hogy Szeged egyéni arcába egy olyan vonást is belevigyünk, amelyet eddig a hiánya tett érezhetővé." Móra és az igazgatása alatt álló - ma már az ő nevét viselő - szegedi múzeum, a helyi műgyűjőkkel együtt valóban 1920-ban létrejött a Szegedi Múzeumbarátok Társasága, melynek keretében az itteni múzeum és műgyűjtők kapcsolata példamutatóan szorossá fűződött. Meg kell említenünk, hogy az értékes szegedi Enyedi Lukács-féle hagyatékból való XV-XVTI. századi olasz festmények 1925 nyarán, Móra leltárbavétele által kerültek a helyi múzeum állományába. Csakúgy, mint a szegedi születésű Zombory Lajos 2ó képe, melyet a nevessé vált állatkópfestő szolnoki műtermébe ellátogatva Móra Ferenc válogatott ki 1928-ban. Ugyancsak Móra járt el 1927-ben, az akkori városházán, hogy az elhunyt szegedi festő, Károlyi Lajos hagyatéka ne kallódjon el, hanem a művész több mint nyolcvan festménye múzeunrunkba kerüljön. A kétszázötvenet meghaladó képgyűjteményt tartalmazó Ambrozovics-hagyaték idejutása is az ő előkészítő, értékmegőrző tevékenységének köszönhető, amely által a szegedi képtár országos hírűvé vált. Kürti Béla, a szegedi múzeum régésze - aki többek között Móra hivatalos levelezésével is foglalkozik - fel-