Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Szelesi Zoltán: Móra Ferenc és a művészet

"élővé" válnak. Ezt tükrözi az 1921. július 19-én végzett 221. Itsz. alatti bejegyzése is, melyet Heller Ödön: "Parasztmadonna" című képével kapcsolatban írt. A festményt egyébként most a Móra Ferenc Múzeum dísztermében elhelyezett régi, helyi művészek alkotásai között láthatjuk. "Heller Ödön - irja Móra a leltárkönyv 62-63. oldalán - jónevu, s kvalitásosnak ismert szegedi festőt, akinek önarcképe már•régebben a képtár birtokában van, 1921. július 13-án, amint tápéi nyaralójából hazafelé biciklizett, ismeretlen tettesek agyonlőtték és a Tiszába dobták. /L. a szegedi lapokat./ A gyanúsítottakat, köztük Bodónó Török Vicát, aki éveken át modellül szolgált Hellernek, e kép f©alakjához is, a rendőrség letartóztatta." A fehér tisztek által meggyilkolt Heller Ödön tragédiáját Móra beleszőtte A festő halála /1922/ cimű könyvébe. De a későbbi kiadásnak /193^/ megváltoztatta a címét, s a könyv Négy apának egy leánya címmel jelent meg, melynek témája csak bizonyos vonatkozásban volt azonosítható a valósággal. A szóban forgó kérdést Madácsy László elemezte "Humor és rejtett problémák Móra Ferenc egy regényében" című tanulmányában, mely a szegedi múzeum I969/I. Evkönyvében jelent meg. Móra művészeti írásai között egyaránt találhatunk régebbi és az ő korabeli művészekkel, írókkal, müvekkel kapcsolatos cikkeket, tárcákat. Legkorábbiak közé tartozik, a Vágó Pál által festett Szeged l879-es árvíz-katasztrófáját megörökítő, impozáns méretű festményéhez kötődő írása, mely Mikszáth az árvízkópen /I9IO/ címen jelent meg. Bizonyosan ma már feledésbe ment és talán erre gondolva jegyezte fel