Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Szelesi Zoltán: Móra Ferenc és a művészet

MÓRA. FERENC ÉS A MŰVÉSZEI A képek és szobrok iránt érdeklődök egyre növekvő tábo rából sokan keresik az olyan niuvészeti jellegű verseket és cikkeket, melyek ismert nevű magyar íróktól származnak. A r gi Szegeden működő írók közül kétségtelen, hegy a költő Juhász Gyula éa Móra Ferenc voltak azok, akiknek műveket és mestereket méltató soraival az egykori helyi lapok hasábjain legtöbbször találkozhatunk, Móra Ferenc tolla által róva több képzőművészeti tárgyú írásról adhatunk számot. Kezdve az 1908-ban, a szegedi múzeumba került iparművészeti állami letétek beleltározásával, majd folytatva ezen számbavételi tevékenységét, a hely közgyűjteményünket annak idején vigyázó Tömörkény István ha lála utáni években - vagyis 1917-től -,• mint a szegedi múzeum új igazgatója. Gyűjteményünk képzőművészeti leltárkönyvébe - ha nem is folyamatosan, de Sebestyén Károly igazgatóhelyetessel együtt - évtizedeken át, egészen 1927ig kimutathatóan, a megszerzett festményekről és szobrokról Móra szakszerű leírásokat eszközölt. így többek között: Margittay Tihamér: "Virradat" /I9IO/, Joachim Ferenc: "Önarckép" /1917/, id. Vastagh György: "Női arckép" /19I8/, Szentgyörgyi István: "Ilonvédszobor" /1919/, Joó Ferenc: Fiatal férfi arcképe" /1921/, Stróbl Zsófia: "gróf Ladányi-Niczky Andrásné képmása" /1925/ ós Hódi Géza: "Férfiarckép" /I927/ című alkotások leltárkönyvi beírása Móra kézírásával történt. Az általa bejegyzett leltári adatok érdekessé, sőt