Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.
Dömötör János: A vásárhelyi festészet „kis- mestere”: Barkász, Darvassy, Pogány
A VÁSÁRHELYT. FESTÉSZET "KIS-MESTEREI": BARKÁSZ, D ARV ASSY, POGÁNY Rózsa Gábor egy elfelejtett mérnökről szólt előadásában, En bárom félig, vagy majdnem elfelejtett festőművész életét, nun kásságát választottam kutatási témául. Félig elfelejtett mond tam, indokom pedig: a Győző Andor féle 1935-ös >ravészeti Lexi konban még mind a három festőművész, tehát Barkász Lajos Darvassy István és Pogány Ferenc is önálló címszóként megtalálható. A négy kötetes újabb, 1904-es kiadású Művészeti Lexikon ban azonban már háromójuk közül csak Pogány Ferenc került be. Róluk a magyar művészeti irodalomban alig esik szó./Kivételt képez Szelesi Zoltán egy rövidebb, Pogány Ferencről szóló írá sa./ Indokolt azonban velük foglalkoznunk még akkor is, ha alkotói tevékenységük nem éri el Tornyai, de talán Endre Béla szintjét sem. Munkásságuknak az immanens esztétikai értékén túl fontos művészet - és művelődéstörténeti jelentősége van azáltal, hogy biztosították a folyamatosságot a vásárhelyi művészet két világháború közötti, kétszer hétnél is több sovány esztendőiben. Összekötő kapcsot jelentenek, kontiunitást teremtettek a vásárhelyi művészet századelőn kibontakozott első virágkora és felszabadulás utáni reneszánsza kö zött. A századelő virágzását, szellemi pezsgését, számos kezdeményezését, a paraszt "Paris" büszkén viselt címet az segítette elő, hogy a művészek és a városi vezetés megértette, támogatta, segítette egymást. A termékeny alkotómunka - 71 -
