Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.
T. Knotik Márta: A szegedi fényképészet kezdetei
elismerte és szerette fényképírói munkássá-gát. 1866-ban pl. nagy elismerést aratott egy Iskola utcai kirakatban kiállított, hölgyet ábrázoló, életnagyságú fényképével. Landau négyféle,, diszkrét cégjelzést használt képei hátán. Ezek kőnyomata a szegedi Burger nyomdában készült, és két műtermének címe választja őket külön, egyben időhatárt is vonva a fényképek datálására. A szegedi fényképészet első nagymestere Bietler Ferenc, aki 1862-ben jelenik meg először Szegeden. Itt tartózkodásai alatt műterme a Széchenyi téren a 132. számú Rieger házban volt, Bietler tekintet nélkül az időjárásra, és amerikai modorban /tehát néhány perc alatt/ készíti fényképeit, "tetszésszerinti nagyságban, akár természeti színben, akár olaj vagy más festékkel kifestve, megszólalásig találólag, úgy egyes, mint több személyből álló csoportulatokról, Az egyes arcképek melltű, gyűrű, inggomb vagy karkötőbe való parányságig" . Állandó üvegműtermét 1804-re építteti fel és nyitja meg "Rieger Mihály úr házában 7-ik szám alatt a takarékpénztár mellett". Működéséről mindig nagy megelégedéssel szólnak, 1871-ben művészi kidolgozásukat, "különösen a divatbajött Rembrandt-féle árnyazott képeit" és Császár Miklós színészről készített "egészalak, mell- és térdképeit" dicsérik. Cégjelzést kettőt ismerünk tőle, az egyik lakcím nélküli, a má.sikon "Színház mellett 308-dik szám" szerepel. Letzter Lfényképész - Bietler későbbi versenytársa - 1869-ben nyit fényképészeti műtermet özv, Kátayné házában, majd "díszes üveg-műtérmet építtet a Kárász utcai