Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Kürti Béla: Szarmata és honfoglalás kori temető Szeged-Csongrádi úton

zott ezüst préselt kerek ruhadísz; a 16. sírból mindkét végén hurokban végződő fonott karperec került elő.-' A 17. sírban mel léklet nélküli zsugorított csontvázat találtunk. A szántás ál­tal erősen bolygatott 21. sírban jó megtartású szablya került elő. Az itt feltárásra kerülő honfoglaláskori temető egyrészt jó Összehasonlító anyagot nyújt a nemrégiben feltárt algyői te metőhöz,^ másrészt előkerülésével - Szeged tágabb környékét te kintvi - egy honfoglaláskori települési centrum képe kezd ki­bontakozni /Feketeszél, Öthalom, Csongrádi út, Makkoserdő, Al­7 győ, Tápé-Lebő, stb. /. Az idei ásatási szezonban bukkantunk rá egy árokrendszer­re, melynek egyes szakaszait a honfoglaló temető északi és nyu gati oldala mentén sikerült feltárnunk. Alsó időrendi határát jelzi, hogy nyugati ága vágja a 23. számú szarmata sírt, felső időrendi határa egyelőre tisztázatlan. A szarmata temető bolygatatlan sírjainak általános jellem zője a dél-észak tájolás, és az egymástól 3-7 m-re fekvő nagy­méretű, téglalap alakú, igen mély sírgödrök. Hat sírban talál­tunk koporsóra utaló nyomokat. A halottak legjellegzetesebb melléklete az edény /8 db/. A férfisírok általában szegényeseb bek, az edényen kívül csak néha találtunk l-l vaskést, két ese ben un. roxoláncsatot, egy esetben bronzfibulát. A női sírok legjellemzőbb leletei a fibulák /térdfibula, svasztika-fibula/ valamint a különböző méretű, típusú, anyagú, színű, funkciójú gyöngyök. Ez utóbbiakkal kapcsolatban szeretnék egy kis történeti é

Next

/
Oldalképek
Tartalom