Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Hegedüs Katalin: A Szegvár Szőlőkaljai leletmentő ásatás

loi 1 db bronzhuzalból hajlított nyitottvégű hajkarika került elő. "ív két sír tájolása, fektetési módja, valamint mellékletei alapján már sejthető volt, hogy egy X, századi magyar köznépi temető feltárása lesz a feladatunk, így kezdődött az a két hónap kilenc napig tartó leletmentő ásatás, melynek során a szentesi ICoszta József Múzeum két - egy avar és egy honfoglaláskori - temetőrészletet, összesen 155 sírt tárt fel. A X. századi köznapi temető A k-XI. századi temetők általában vízfolyások közelében emelkedő magaspartokon, dombhátakon helyezkednek el. Szegváron is a hely.r.egválasztás az adott domborzati és víz rajzi viszonyok függvénye volt; a Kórógy partja mentén húzódó Szőlőkaljai homokhátat választotta a X. századi magyarság temetkező helyéül. I s írgödrük alakja, nagysága Nagyságukat általában a tetem mérete szabta meg, a sí gödrök alakja igen változatos volt; egyaránt előfordultak a lekerekített sarkú hossznégyszög alakú, egyenes falú göd rök, az ovális, néha tojásdad sírfoltok ill. ezek variációi. Egy ritka és kizárólag a X. századból ismert padkás vagy padmalyos sír is került elő Szegváron, a 22. sír. A sírok tájolása, a vázak helyzete A szegvári X. századi sírok zöme kisebb-nagyobb eltéréssel Xy-K-i tájolású volt, kissé szabálytalan sírsorokba rendezve. előfordultak azonban ettől jócskán eltérő l.XY-DK tájolású vázak is. A vázak fektetési módja ugyancsak igen változatos volt, uralkodott a nyújtott háti fektetés, a ka