Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Rózsa Gábor Egy elfelejtett vízimérnök, Huszár Mátyás geometra munkássága nagy tanítványának, Vásárhelyi Pálnak árnyékában

módon - kihámozni e két nagy egyéniség sajnálacos ellentétének kényes történetét. Huszár Mátyás arcképét nem ismerjük, születéséről, családi körülményeiről, gyermekkoráról jóformán semmit sem tudunk. Legismertebb kutatói /BENDEFY László, FODOR Ferenc, IRMÉDI MOLNÁR László/ is bizonytalanok születési évében, azt 1778-1880 közé teszik, tehát ha ünnepelnénk, mostanában kell ne emlékeznünk születésének 200. évfordulójára. A Bars megye Kis Herestyénből származó félparaszti sorban tengődő, vidéki kurta nemes fia 179ó-tól a pozsonyi akadémián, 1799-től a kassai jogakadémián szerez humánus ismereteket, de előrrienete le csak közepes. Közben fél évet tölt a budai vár tornyában kialakított csillagdában BOGDANICH Dániel segédcsillagász me lett, akit egy másik fél évre ausztriai és morvaországi mérő 7 > utjara is elkiser, amelynek során földrajzi helymeghatározó sokat végeznek. Valószínű, hogy itt csapja meg a föld- és rau szaki tudományok csábxtó szele, amelynek hatására a századfordulón már a híres Institutum Geometricum hallgatója, ahol tanárai között van a szegedi DUGONICS András is. Végre igazi életelemére talál, minden évben minden tárgyból kitűnő eredményt ér el, többször részesül királyi ösztöndíjban, mérnöki abszolutóriumot 1802-ben szerez. Az Esterházyak tatai uradalmában lesz praktikáns-inzsellér LITZNER János dirigens ge ometra, a legelső Tisza-felmérők egyike mellett. Mérnöki oklevelét l8o4-ben, a Helytartótanács külföldi vízimérnöki ösz töndíját l809-ben szerzi meg. Első munkahelye Szatmárnémeti, a város kitüntető ajánlata és nem utolsó sorban kitűnő nyelv tudása alapján.