Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Nagy Ádám: Csongrád megye numizmatikai lelőhelyei

CSONGRÁD MEGYEI NUMIZMATIKAI LELŐHELYEK "A jegyzék inkább kiindulópontul és segédeszközül szol­gálhat a további kutatások számára..." "A részletekbe menő értékelés azonban csak az elkövetkezendő kutatások feladata lehet..." "Bizonyára sok új adatot és szempontot szolgáltat­nak ezek a zárt leletek a további helytörténeti és gazdaság­történeti kutatásokhoz..." Ilyen ós ehhez hasonló, jó értelemben vett általánossá­gokkal zárul a legtöbb éremlelet közlése, feldolgozása. Azért mondom, hogy jó értelemben vett általánosság, mert mi is hasznosítható közvetlenül egy-egy pénzleletből? Az évszám, nagyobb leletnél még a darabszám, és esetleg az összetétel. Egy-egy lelet esetén valóban nem lehet messzemenő következ­tetéseket levonni. De, ha a lelőhelyeket, leleteket összesít­ve áttekinthetnénk, a hasznosítható adatok száma nagymérték­ben megsokszorozódna. Természetesen születtek is összesítő feldolgozások kü­lönböző szempontok szerint már a múlt században. Magyarország történetéhez közölt érmészeti adatokat pl. Posta Béla 93 éve. Dólmagyarország és Bács-Bodrogh megye éremleleteit Berkeszi István és Frey Imre gyűjtötte össze a század elején. Ujabban is jelentek és jelennek meg összesítő, mégis részkutatásnak tekinthető feldolgozások. Székesfehérvár kö­zép- és törökkori pénzleleteit Gedai István dolgozta fel, a budai várpalota, a kisnánai vár, a visegrádi ásatások pénz­anyagát Huszár Lajos, a Borsod megyei leleteket Leszih Andor,

Next

/
Oldalképek
Tartalom