Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Tímár Péter: A középkori templomok kutatásának jelenlegi helyzete

A faragványokat többé-kevésbé datálni tudjuk - rendszerint analógiák alapján -, de nem tudjuk például, hogy a XTV. századi templom kapuja jellemző módon délre vagy nyugatra nyílott. A toronyépítés törvényszerűségeit sem látjuk tisztán, csak sejtjük, hogy a tatárjárás után lett különös jelentősége. A jövőre vár még korai nemzetségi monostoraink rendszerének felderítése, mint amilyenek Szeged környékén a Szer-i, Szőreg-i, Tömpös-i monostorok voltak. Fontos szerepe lett a középkori templomok védszentje nevének, azaz titulusának amiatt, hogy Magyarország területén múltja van a római, úgynevezett nyugati kereszténységnek és a bizánci egyháznak is. A Dunántúlon a honfoglalás előtt, 873-ban 11, a szó teljes mai értelmében vett templom volt a salzburgi érsek fennhatósága alatt. Közülük egyik, mint a krónikás megjegyzi, Szent Adorján temploma volt, Privina városkában a Szála folyó szigetén. Ez a mai Zalavár, az egykori apátsági rom a falutól nyugatra. Másik a "Quinque Basilicas" néven említett város, németül Fünfkirchen, Pécs városa. Az a tény, hogy a zalavári apátság védszentjenek nevét egészen XVI. századi pusztulásáig megtartotta, azt sugallja hogy a Dunántúlon másutt is keressük a nyugati egyház nyomait, középkori templomaink védszentjei között a nyugati egyház szentjeit. Ugyanakkor Alföldünk déli területein, amely a honfoglalás előtt bolgár fennhatóság alá tartozott, joggal kereshetünk bizánci nyomokat. A 800-as évek közepén itt is államvallás lett a kereszténység, templomok épültek, papok jöttek. Ma még nem tudjuk, hogy miként kerültek a már eleve koraárpád- 22 -