Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Tímár Péter: A középkori templomok kutatásának jelenlegi helyzete

lapotáról, a templom felszereltségéről, tornyokról, harangokról, még a tetőzetről is. Számunkra különösen az 170O előtti jegyzőkönyvek fontosak, amelyek nagyjából a templomok török előtti állapotáról tájékoztatnak. Köztudott, hogy a török hódoltság idején lényegében mindennemű magán és egyéb építkezés tiltott volt, és Magyarország szerencséjére a török maga is csak a legszükségesebb vallási célokat szolgáló építkezésekbe kezdett. A Hevenesy-gyujtemény, amelyet jelenleg a Budapesti Egyetbmi Könyvtár őriz, 1696-98-ból vizitálja Észak-Magyarország templomait, felbecsülhetetlen adatokat szolgáltatva. Biztosak lehetünk abban, hogy az urbáriumok és a Cassa Parochorum összeírásai által még a XVIII. század második felében is réginek nevezett templomokon nem 1-2 évtizede épült, hanem törökkor előtti építményeket kell értenünk. Sajnos, a Hevenesy-gyu j temény t éppúgy mint Pesty Frigyes 6k kötetes helynévçyû

jteményét 1864-ből, máig sem adta ki az Akadémia. Ujdonságszámba mennek a kéziratos térképek, amelyek egy-egy nagybirtokról, város bel- vagy külterületéről a legújabb korokban készültek. Tavaly szerzett másolatot a Móra Ferenc Nhjzeum többszáz, Csongrád megyét ábrázoló térképről, amelyeken a rajzoló sok esetben "Altera Kirche" jelzéssel vagy más félreérthetetlen módon ma már elptisztult, nem azonosítható templomot jelez. Eddig kevés kísérlet történt e becses térképekről nyerhető régészeti adatok hasznosítására. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a régi veduták, középkori útleírások, a plébániák história domus-ai, sőt sokszor még az öregek által elbeszélt hagyományokra is érdemes felfigyelni, amiből a kellő tapasztalattal rendelkező kutató, ha nem is a veresbarátok