Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Csizmazia György: A múzeumi matinék biológus gyermekfoglalkozásainak szerepe a kreatív gondolkodás alakulásában

történetek, kérdések sokasága ejtse gondolkodóba a gyereket. A foglalkozás nyisson a nap világa feló, külső dolgokat hozzon be és bentről terjessze ki a lehetőségeket az iskolán túlra. A jelen gyakorlatban egymaga az iskola - egyes kísérletező közösségeket nem számítva - erre nem fordít gondot, a gyerekek készként, eleve elrendeltként szembekerülnek a tantárgyból fakadó ismeretek elsajátításánál: kényszerével. Az elsajátítás foka azután érdemjegyekben fejeződik ki, a másik oldalon pedig a feleléstől, az osztályzástól való rettegésben. Tény, hogy az iskola messze van attól, hogy belülről vezérelt energikus biológus alkotó műhely és életközeg legyen, ahol alkotó gondolkozá.sú gyermekek nőnek fel. Teljesen egyetértünk Barron kreatív személyiség jegyeivel kapcsolatos hipotéziseivel . 1/ A kreatív egyének előnyben részesítik a komplexitást. 2/ A kreatív egyének pszichodinamiká

ja differenciáltabb és komplexebb. 3/ A kreatív egyének ítéletei függetlenebbek. h/ A kreativ egyének öntudatosabbak, és védekeznek az elnyomás vagy korlátozás ellen. A folyamatára nézve Torrancs /1062/ elképzelése szintén inspiráló számunkra, miszerint a kreativitás az elképzelések vagy hipotézisek formába öntésének, közlésének folyamata. 1977. végén a szegedi Móra Ferenc Múzeumban Lipták Máriával láttunk hozzá a gyermekfogalalkozások megszervezéséhez és 'a munkatervek kidolgozásához. Munkahipotéziseink szerint a rendszerint, vasárnap délelőtt tartott foglalkozásokon a gyermekekben lévő latens alkotó erők kibontását, a biológiai fel-