Múzeumi Füzetek Csongrád 5. (Csongrád, 2002.)

Deák József Áron: A Csongrád környéki táj története a XVIII. század végétől napjainkig élőhelytérképek tükrében

mölcstermesztés aránya is megnőtt. A Kisrét nyugati része kiskertnek tekinthető. A Bökény értékes földjei pedig az elmúlt évtizedek során családi házakkal és lakótelepekkel folyamatosan beépültek. A lakótelepi beépítés egyébként új m-ANER és CLC kategóriával bővítette a meglévő listát. A vizsgált települések közül egyedül csak Csongrádon tapasztalható az, hogy a település benyomult az egykori ártérre. Ugyanakkor megfigyelhető a tanyák lassú pusztulása, ami a lakosság elöregedésével, városba költözésével, a mezőgazdaságból való munkaerő-elvándorlással hozható kapcsolatba. Különösen a homoki területeken, Bokros környékén, új élőhelykategóriát jelentenek az akácosok, a telepített erdei és fekete fenyvesek, a nemes nyárasok, illetve a különböző tűlevelűekkel elegyített lombos erdő ültetvények. Ezek ugyan hozzájárultak az erdősültség növekedéséhez, de a jövőben kívánatos lenne őshonos fafajokat ültetni (kocsányos tölgy, fehér nyár). A természeti területek összegző és kvalitatív térképén kirajzolódnak a természeti területek hálózatai. E térképből leolvashatjuk, hogy a Tisza, a Körös és a Vidre-éri szikfokrendszer a terület legfontosabb zöldfolyosói. A Tisza és a Körös hullámtéri erdők, gyepek, holtágak természet közeli állományait fűzi fel, míg a faágszerűen szétágazó Vidreéri szikfokrendszer szikes puszták, szikes mocsarak kusza hálózatát fűzi fel. Ezek azok a magterületek, amelyeket érdemes lehet természetvédelmi oltalom alá helyezni. A kvantitatív térkép megmondja azt, hogy a természeti területen van-e degradált (parlag) vagy esedeg tájidegen vegetáció. E területek a restaurációs tájökológia objektumai, azaz valamilyen monitoring, illetve tájhasználatbeli változás (legeltetés, cserjeirtás, fafajcsere, természetszerű erdőművelés) szükséges ahhoz, hogy a folyamatok a jó, természetes állapotok irányába forduljanak. A vizsgált területen az alábbi védett területek találhatók: Kiskunsági Nemzeti Park Tőserdő-Alpári-rét-Szikra tájegysége, Körös-Maros Nemzeti Park Körös-völgy tájegysége (Jász-Nagykun-Szolnok megye területén), Kónyaszéki TT. (országos jelentőségű természetvédelmi területet), Csongrád-Nagyréti Természetvédelmi Terület (helyi jelentőségű természetvédelmi terület). Végeredményben a fenn bemutatott tájtörténeti leírás kiinduló pontja lehet a jövőbeni fenntartható tájhasználat megvalósításához, rádöbbenthet bennünket egyrészt arra, hogy mi mindent vesztettünk már el, de arra is, hogy milyen sok megóvni való értékkel büszkélkedhet a Csongrád környéki táj. Ennek megőrzése nemcsak saját érdekünket, hanem utódaink egészségesebb környezetének biztosítását is jelenti.