Múzeumi Füzetek Csongrád 5. (Csongrád, 2002.)

Erdélyi Péter – Szűcs Judit: Csongrád évszázadai

Csongrád az első világháborúban A világháború időszakában és 1919-ben közel 3000 csongrádit mozgósítottak, akik közül számosan orosz hadifogságba estek, és csaknem hatszázan pusztultak el a frontokon, özvegyeket, hadiárvákat hagyva maguk után. Az újonnan felépült polgári fiúiskolában hadikórházat rendeztek be. 1917 elején a már kimerülés szélén álló Monarchia hadianyagválságának leküzdésére elrekvirálta a harangokat, ennek esett áldozatul kilenc csongrádi harang is. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején Csongrád frontváros volt, hiszen 1919 április végén a román csapatok elérték a Tiszát, s az itt állomásozó Vörös Hadsereg egységeknek kellett megakadályozniuk az átkelésüket. Ezt a feladatukat eredményesen teljesítették, sőt július 20-án, 21-én Szentes, Hódmezővásárhely irányába ellenoffenzívát indítottak, azonban a túlerővel szemben ez nem lehetett tartós sikerű. Csongrádot 1919 augusztusában megszállták és kifosztották a román királyi csapatok. * Háboríts emléklap. Olajnyomat a szövetséges hadjáratok emlékére (1914/16). A kép középpontjában egy kivont kardú huszár van, akinek az arca egy beragasztott fénykép. A felső sarokban I. Ferenc József és II. Vilmos császárok babérkoszorúba foglalt képe, a lentiekben pedig a török szultán és a bolgár cár látható. * Tekulics Sándor csongrádi főhadnagy első világháborúban készített fényképei (megközelítőleg 400 celluloid és üveglap) Tari László — akinek nagybátyja volt Tekulics — hagyatékából kerültek a múzeumba. Ezeket elsősorban a galíciai és a román frontokon fotózta. A fényképek tematikája igen változatos. Bemutatják a haditechnikát, a fedezékeket, a tábori konyhákat, a kitüntetés átadó ünnepségeket, a katonatemetőket. * Kitüntetések. Jubileumi emlékérem I. Ferenc József uralkodásának ötvenedik évfordulójára (1898). A császár azok számára alapította, akik uralkodásának időszaka alatt a fegyveres erők kötelékében szolgáltak. Előlapján az uralkodó jobbra néző mellképe látható, hátlapján babér- és tölgy koszorúban Signum Memoriae felirat és a két évszám: MDCCCXLVIII - MDCCCXCVIII (1848-1898) olvasható. A kitüntetés anyaga: aranyozott bronz. * A Karolj csapatkeresztet mindazok megkapták, akik 12 heti folyamatos frontszolgálatot teljesítettek. 1916-ban alapították. Anyaga cinkötvözet. A szélesedő szárú talpas kereszt — szárai között babérkoszorúval — előlapján a „Grati prineeps et patria Carolus impr. et rex" felirat, hádapján az osztrák császári és magyar királyi korona meg a „C" monogram és a „vitám et sanguinem" (életünket és vérünket) felirat látható. * Bronz vitézségi érem (1915—1917). Előlapján „Franz Joseph I. V. G. G. Kaiser V. Oesterreich" köriratban az uralkodó profílképe. Alul a készítő érmész Leisek jelzése látható. Hátlapján szalaggal átkötött babérkoszorúban „DER TAPFERKEIT" (vitézség) felirat, a koszorú hátterében három-három egymást takaró hadizászlót helyeztek el. Anyaga bronz, mérete 31 mm.