Múzeumi Füzetek Csongrád 5. (Csongrád, 2002.)

Erdélyi Péter – Szűcs Judit: Csongrád évszázadai

nagy igyekezettel és kiterjedt levelezéssel fogott az ügyhöz. Azonban az egymillió forintos kölcsönt, ami a 358 úrbéri telek, a 884 házas zsellér és az 1068 házadan zsellér szolgáltatásainak megváltását fedezte volna, aktív közbenjárásával sem sikerült megszerezni. * A kiállításban Kossuth kilenc leveléből háromnak másolatát szerepeltetjük, valairiint azt a babérágat, amelyet a nagy hazafi ravataláról Sólya Gyula főjegyző hozott ereklyeként a város lakóinak. * Ismeretlen barokk festő alkotása a Károlyi Antalt (1732-1791) és feleségét, Harruckem Jozefát ábrázoló két festmény. Károlyi Antal Mária Terézia porosz háborúiban tűnt ki hadi érdemeivel, s lett tábornok. 1787-ben a magyar nemesi testőrség kapitányává nevezték ki. Kimagasló kultúraápoló tevékenysége is: iskolákat, templomokat építtetett, szegény tanulókat támogatott. * 1751-ből való Magyarország első történelmi atlasza (másolat, eredeti mérete: 19,5 x 15 cm), amely a honfoglalás kori helyzetet szemlélteti. Csongrád - ugyanúgy, mint Anonymusnál — Surungrád néven olvasható a térképen. * A Károlyi tárló fölötti frízen tekinthetjük meg az 1780-ból való első katonai térkép csongrádi szelvényét, amelyen jól látható az épületek, a templom és a vízimalmok elhelyezkedése. * A téglaégetés a 18. századtól kezdve fontos szerepet játszott az uradalom életében. 1814-ben a „Pestre való út menüben" volt csongrádi téglaház. Ebben 50.000 téglát égettek évente. A téglaverő mester kvártélya két szobából, konyhából és kamrából állt. A mezőváros téglaszükséglete a 19. század közepére fokozatosan nőtt, 1847-ben 63.000 téglát használtak fel, tehát a téglaház kapacitását bőségesen kihasználták. Az itt gyártott téglákból állítunk ki. Ezeken a tulajdonos—gyártató Károlyiak monogramja különböző formákban és tervezéssel szerepel. * 1981. augusztus 11-én pénzleletet találtak Csongrádon. A Hunyadi tér 8. szám alatt lebontott ház helyét kezdték elegyengetni — Lénárt István és Kanalas Mihály - amikor a gép egy cserépedényt fordított ki a földből. Az edény összetört, és belőle pénzek gurultak szét. Nagy Adám, a Móra Ferenc Múzeum numizmatikusa megállapította, hogy az összesen 1453 db pénz legkorábbi darabja I. Lipót (1657-1705) XV (tizenöt) krajcárosa 1661ből, a legfiatalabb veret pedig I. Ferenc József (1848-1916) dukátosa 1859-ből. A pénzek többsége a Habsburg birodalom legkülönbözőbb verdéiben készült, mindössze 119 db volt köztük külföldi (bajor, szász, brandenburgi, nürnbergi, salzburgi). A magyar verdehelyek közül itt Körmöcbányát, Nagybányát és Gyulafehérvárt kell megemlíteni. A lelet több különböző névértékű pénzből állt. 20 krajcárosból és tallérból volt a legtöbb, az utóbbi a maga korában adag 120 krajcárt ért. Néhány arany dukát is előfordult, amelynek a korabeli értéke adag 240 krajcár volt. Ezek a pénzek alkalmasak voltak az értékőrzésre. Tartalmazott a lelet még 17, 15, 10, 7, 6, 5 és 3 krajcárosokat is. Az aprópénzeket adódó alkalommal nagyobb értékű pénzdarabra cserélték, s azok képezték a