Múzeumi Füzetek Csongrád 4. - Szent István Királyi Vármegyeszékhelye Csongrád. Ismertető a Tari László Múzeum időszaki kiállításához 2000. április 28 - augusztus 10. (Csongrád, 2001.)

A csongrádi vár kutatástörténete

Árpád-kori mezőgazdasági eszközök: sarló, balta, fúró, orsókarika, hálónehezék, tengelyszeg, horog, csontkorcsolya A CSONGRÁDI VÁR KUTATÁSTÖRTÉNETE vár pontos helyét ma sem ismerjük, elhelyezkedéséről feltételezéseink vannak. Anonymus szerint Árpád vezér a Tiszától a Botva mocsárig, a Körtvélytótól Alpár homokjáig a földet Ondnak, Ete apjának adta. Csongrád várát a honfoglaló Ond vezér fia Ete építtette a vidék szláv lakóival, s ezek nevezték el a nyelvükön „fekete várnak". O a várat Alpár és Böld közé helyezte, így nyomában többen a mai Belsőváros területén keresték az ispáni vár maradványait, emlékeit. A régészeti leletmentések azonban itt csák egy kisebb és jelentéktelenebb kora Árpád-kori szállás - rövid életű megtelepedés - nyomait igazolják. Mivel all. századi forrásokban a szláv eredetű helynevek többsége a Tisza és a Kurca folyó közé lokalizálható, s mert a 16. századi források Csongrádot következetesen a Tisza bal parti oldalán ábrázolják, ezért a csongrádi vár helyét a Tiszától keletre feltételezhetjük. Az itt lakó szlávság - a helynevek alapján - a várszervezet területén is élt, ahogyan azt a térképen pontosan el nem helyezhető