Múzeumi Füzetek Csongrád 4. - Szent István Királyi Vármegyeszékhelye Csongrád. Ismertető a Tari László Múzeum időszaki kiállításához 2000. április 28 - augusztus 10. (Csongrád, 2001.)

A csongrádi vár kutatástörténete

Csatárszeg falu lakóiról sejtjük. Esetükben a település neve nemcsak a névadók nemzetiségére, hanem speciális szolgáltatásukra is utal. A Csatár név ugyanis a scitár, azaz a szláv 'pajzsgyártó' szóból származik. A vár lokalizálására az első kísérletek az 1970-es években történtek. A kutatók abból indultak ki, hogy Csongrád település első hiteles jóbb parti ábrázolása 1571-ből származik, ami a törökök várépítésével hozható összefüggésbe. A török uralom alatt a bal parti település elsorvadt, erre utal az 1699-es térkép „Alt Csongrád" felirata is. Ezt követően igazolták, hogy a törökkori és az Árpád-kori vár nem állhatott azonos helyen. így a várat a Köröstől északra, a Tisza és a Körös szögébe helyezték. Mások - igaz, egyelőre megközelítően sem teljes bizonyítéksorral - a szentesi Várhátra feltételezik az egykori királyi várat. Az ottani - még ma is jelentős ­kiemelkedést egykor három oldalról folyta körbe a Kurca, s alig száz méterre van a böldi révhez vezető úttól. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a szentesi Várhát egykor megerősített hely volt. Azt, hogy a királyi vármegye központjául szolgáló földvárral azonos lenne, csák a teljes régészeti feltárás igazolhatná. A csongrádi vár képe az első Magyarországot ábrázoló, részletes térképen. (Lázár deák 1514-ben szerkesztette, 1528-ban nyomtatták ki.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom