Múzeumi Füzetek Csongrád 4. - Szent István Királyi Vármegyeszékhelye Csongrád. Ismertető a Tari László Múzeum időszaki kiállításához 2000. április 28 - augusztus 10. (Csongrád, 2001.)

Faluhálózat a 11. századi vármegyében

Pont-kör díszes, lépcsős fejű Árpád-kori gyűrű Mellkereszt Mindszentről Krisztus alakjával FALUHÁLŐZAT A 11. SZÁZADI VÁRMEGYÉBEN alamennyi lakóhely kivétel nélkül ivóvíz közelében, folyók, erek, tavak partján, kisebb szigeteken épült fel. A régészeti terepbejárások révén Csongrád megye mai területén közel kétszáz Árpád-kori faluhelyet tarthatunk számon. Nagyjából kétszer annyit, mint ahányról az oklevelekből értesülhetünk. A hosszú életű, nagy kiterjedésű településeken, amelyek nagyjából 600x400 méteres területet foglalnak el, egyszerre 40-60 család, azaz 200-300 ember is lakhatott, írott források vallanak róluk, és többnyire templomokat is találunk bennük. A kisebb, rövidebb életű templomos vagy anélküli falvakban általában 20-40 család, 100-200 ember élhetett. Nevükről a legtöbb esetben sejtésünk sincs. Szám szerint nyolcszáznál is több tanyáról vagy szállásról tudunk. Ezeken a településeken elsősorban mént, csordát, nyájat, kondát, méheket és apró lábasjószágokat, valamint hasznos segítségként kutyákat tartottak. Egykori helyükön árokból és a partjára kihányt földből, a tetején sövényből kialakított karám, egy-két földbe mélyített ház, szabadban lévő kemence, néhány gabonás verem, esetleg ideiglenes szárnyékokból álló épületegyüttes nyomai maradtak hátra. A nagy kiterjedésű, jó termőföldek rendszerében, a szállásokhoz hasonló felépítésű földműves tanyákat figyelhetünk meg. Itt főként kölest, pelyvás búzát, tönkölyt, rozst és zabot termesztettek. Mesterei voltak a szőlőművelésnek és a kertekben almát, barackot, szilvát, körtét, valamint meggyet termesztettek. Az ártéri szigeteken halásztelepek lakói és a réven való átkelést segítők emlékeit ismerhetjük fel.