Múzeumi Füzetek Csongrád 4. - Szent István Királyi Vármegyeszékhelye Csongrád. Ismertető a Tari László Múzeum időszaki kiállításához 2000. április 28 - augusztus 10. (Csongrád, 2001.)

A királyi vármegye és az egyházmegye szervezete

Földvár elméleti rekostrukciója Készítették: Licsicsányi István, Pozsár István és Kocsis Lőrinc A KIRÁLYI VÁRMEGYE ÉS AZ EGYHÁZMEGYE SZERVEZETE királyi vármegye - latinul a comitatus - Szent István idejében egy megha­tározott területre kiterjedő középszintű közigazgatási, végrehajtói, valamint bírói és katonai feladatokat ellátó egység volt. Részben vagy teljesen hozzá tartozók: Tápé, Egenfa, Vártó, Tés, Besenyő Bolgyán és Kőváza, valamint Csatárszeg falvak. A királyi vármegye élén az ispán, azaz a comes castri állt, aki többnyire a várban, a civitasban székelt. Közvetlen alárendeltjei közül a vár eltartására rendelt földek és gyakran a királyi birtokok gazdasági irányítását a várnagy, a maior castri látta el. A billogos, a missus a vásári rendet szervezte a vámok (út, rév és hídpénzek), valamint a szabadok pénzadójának behajtásával együtt. A várbíró, a. curialis comes az igazságszolgáltatást, a hadnagy, a maior exercitus az őröket és a katonáskodó várjobbágyokat, a miiest irányította. A meghatározott mértékű szolgáltatásra köte­lezett várnépek, a civis főleg félszabad, ritkábban szabad állapotú mezőgazdaság­gal foglalkozókból álltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom