Múzeumi Füzetek Csongrád 3. - Csongrád város gazdálkodása (Csongrád, 2000.)

Állattartás

Csikóneveléssel csak ott vergődtek, ahol több ló volt, mások éves csikót vettek a vásárban, és 2 éves kora körül befogták az öreg ló meké tanulni. A hasas, kö%elellős lovat jobban kímélték, nem terhelték úgy, mint a többit. Amikor megellett, elrekesztették a többitől amíg szopott a kiscsikó, általában tavasztól őszig. Amikor a csikó már tudott enni — féléves kora körül — zabot és szénát adtak neki. Elválasztáskor megkötötték, hog}

7 ne tudjon az anyjához menni. A csikó betörése, tanítása másfél éves korában kezdődik. Nyakába hámot tettek, s először tuskót húzattak vele vagy könnyebb kocsit. Ha az anyja kocsit húzott, akkor meké kötötték. Egy hónapig tanították az udvaron, amíg be lehetett fogni. Tanulás közben a fejlőt (zablás fej szerszám) a fejére tették, úgy vezették. Tanítása közben néha a verést, néha pedig a cukorral való jutalmazást is alkalmazták. Először a tanya körül dolgoztatták, később fogták be hosszabb útra. Ólak egy Felgyői úti tanyán (1985.) A jószágok közül a ló takarmányozására fordítottak legnagyobb gondot. Télen kétszer kaptak enni, hajnalban és délután, esetleg közben egy-két kéve szárat is vetettek elébük. Nyáron a nag}

7 munkák idején háromszor etettek, sőt szántáskor az abrak adagjukat is megemelték. A lovak etetését Forgó Mihály így mondta el: „A ló etetése reggel már 3 órakor kezdődik. A gazda ad a bekészített takarmányból. Sokat egyszerre nem ad, mert akkor lehúzza a lába alá. Ezt 5 órára megeszi, ekkor ad neki abrakot: répás töreket vagy kukoricát. Zabot ritkán, az nem igen van. Az abrakot kb.