Múzeumi Füzetek Csongrád 3. - Csongrád város gazdálkodása (Csongrád, 2000.)

Földművelés

Csongrád az alföldi tanyás mezővárosok fejlődésének útját járta végig, alapvonásaiban hasonlóképpen, mint a környékbeli mezővárosok, földrajzi fekvése révén azonban egyedi vonásokat mutat. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy nem alakultak ki a város körül termelési övezetek, illetve ezek a város körüli folyók miatt nem övezetek, hanem foltok formájában helyezkedtek el. A várostól északra egy tömbben található a szőlőhegy. „A városból művelt belső szántóföldek sem összefüggő zónában vették körül a várost, hanem kisebb-nagyobb foltokban létesültek vízjárás szerint. Mindezeken kívül aztán a tanyák övezete már itt is éppen úgy kialakult, mint a többi alföldi városban: északra és nyugatra a megyehatárig, délre pedig a Mindszenthez tartozó tömörkényi tanyákig. A tanyák övezetén túl következett itt is a legeltető pusztaság: nyugatra és délre a homoki kun puszták, északra a Mámai ártéri puszta. Ilyen települési viszonyok között a város mezőgazdasága nagyon sokoldalú lett: szarvasmarha- és juhtenyésztés a legelők és rétek bázisán, szőlőkultúra a nagy kiterjedésű szőlőhegyen, gabona- és takarmánytermelés, a baromfitenyésztés a tanyákon is a városban is." — jellemezte a város gazdálkodását Erdei Ferenc.

3 A csongrádi gazdák mindegyik termelési ágból, illetve területből kivették részüket, hiszen gazdaságuk így volt teljes. A gazdák többségének volt háza a városban, tanyája a határban, szőlője a szőlőhegyen, kaszáló és legeltetési joga Bokroson. 1945 után a sűrűtanyás részekből önálló községek váltak ki, 1948-ban Felgyő, majd 1954-ben Bokros. A határ egy részét a környező községekhez csatolták, így a 40000 holdas határ 22000 holdra csökkent.

4 A 18. század végi felmérések a szántóföldek összterületét még jóval kisebb mennyiségben állapítják meg, mint a következő századokban.

5 A 20. század első évtizedeiben a határ több mint kétharmadát tették ki a szántóföldek, de jelentős volt a gyümölcs- és szőlőkultúra is. A földterület megoszlása művelési ágak szerint

6 (kat. hold) Szántó Kert, gyümölcsös Szőlő Rét Legelő 1895 20 078 120 1909 8129 6313 1913 25 170 133 2972 4708 3049 1935 25 083 226 2718 4227 3580 1962 13 475 596 1652 150 2171 1966 13 077 910 1863 153 2114 3 Erdei Ferenc: Város és vidéke. Bp. 1971. 401. 4 Id. mű 403. 5 Kruzslicz István: Csongrád város mezőgazdasága és lakosainak helyzete II. József kataszteri földmérése tükrében. TCSMT. XIII. Szeged, 1988. 29. 6 Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény. (Továbbiakban: MSA.) Földterület. III. 117. Az 1895, 1913 és 1935. Évi adatok Felgyő egy része és Bokros adatait is tartalmazzák.