Múzeumi Füzetek Csongrád 2. (Csongrád, 1999.)
HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Csongrád város története (A kezdetektől a vaskor végéig)
kori kultúrának (9. kép). A sírok ca. fele-fele arányban hamvasztásosak, illetve csontvázasak. A sírok mellékletei között feltűnően sok a keleti eredetű tárgy, vascsákány, bronz nyílhegy, elektronlemezkék. Néhány tárgy ugyanakkor kimondottan a nyugati világ Hallstatt-kultúrájával való kapcsolatokra utal. A temető használatának végét a La Tènekerámia felbukkanása jelzi. Eszerint itt az i. e. 4. században is temetkeztek még (GALÁNTHA 1981). A Csongrád környéki nagyszámú lelőhely azt bizonyítja, hogy a város területe a szkíta korban meglehetősen sűrűn lakott lehetett. Csongrád-Belsővárosban, az Endre király u. 9. sz. telken D-É irányítású, zsugorított csontvázas sírokat tártak fel; kézzel formált szkíta edények és orsókarikák jelentették a mellékleteket (ZALOTAi 1932,97, íoo. ih.). 40 A mámai parton Farkas Sándor 1920-ban Éder László földjén ugyancsak szkíta sírokat tárt fel. 41 Vendelhalmon, a Patika-dűlőben, Nyilas János földjén 1938-ban végzett ásatáskor csontvázas sírt találtak különféle bronztárgyakkal (CSALLÁNY-PÁRDUCZ 1945, 89; PÁRDUCZ 1940, 90). Tari László a Beloiannis utcában gyűjtött szkíta cserepeket, 42 a Magyar Nemzeti Múzeum pedig a Várhát területéről őriz egy kézzel formált, szürke színű, durva kivitelű fülesbögrét. 4j A Petőfi Tsz homokbányájában nyújtott csontváz mellett találtak egy szkita kori fülesbögrét (7. kép 3). Késő vaskor, a kelták kora Pompeius Trogus római történetíró adata szerint i. e. 388-387 körül kezdődött a középeurópai kelta törzsek keleti támadása, mely hazánk területét is elérte. A La Tène A periódusban bekövetkezett első támadás még csak a Dunántúlt érintette, de a 4-3. század fordulóján ugyancsak rajnai törzsek már az Alföldet is elérték. A kelta terjeszkedést a források szerint túlnépesedés váltotta ki. Úgy tűnik, az alföldi szkítaság nem fejtett ki különösebb ellenállást. A békés és folyamatos összeolvadásról tanúskodnak a szkíta temetőkben feltűnő La Tène sírok. Változás csak az i. e. 3. század első harmadában állt be, amikor felhagyták az évszázadok óta használt, több száz sírós temetőket és újakat nyitottak. Ettől kezdve az i. e. 1. századig gyakorlatilag zavartalan belső fejlődésről beszélhetünk Kelet-Magyarországon. A korszak kutatatlansága miatt igen keveset tudunk a kelták berendezkedéséről, településeikről. Oppidumokkal védett törzsi központjaik az i. e. 2. században válnak naggyá. Egy ilyen, korábbi bronzkori földvárra épített oppidum éppen itt, Csongrád környékén lehetett (KOREK 1984. 188; MARÁZ 1973, 53). A csongrádi várból számos kelta kori szórványlelet ismert (KOVALOVSZKI 1957, 53). Maráz Borbála ennek nyomán megállapítja, hogy a korábbi földvárat a kelták csak birtokba vették, de nem a La Tène periódusban épült. 40 Tari L.: Csongrád honfoglalás előtti lakói. Kézirat a szentesi KJM-ben. 41 Lásd 25. j.! 42 TLM, leltározatlan. 43 MN M Itsz.: 29/154.
