Múzeumi Füzetek Csongrád 2. (Csongrád, 1999.)

HORVÁTH László András – H. SIMON Katalin: Csongrád város története (A kezdetektől a vaskor végéig)

pülést a jelek szerint tűzvész pusztította el (ArchÉrt 1954, 72). 1930 körül Kunczer Béláné is aján­dékozott innen néhány tárgyat, köztük egy fazekat a csongrádi múzeumnak. 10 A lelőhelyen 1971-ben G. Szénászky Júlia végzett kisebb feltárást 11 (5. kép 1-2). Ugyanő, az akkor már ismert kora bronzkori lelőhelyen, Csongrád-Saroktanyán, a ho­mokbánya túloldalán tárt fel egy késő rézkori sírt (RégFüz 24 (1971) 5). 12 Késő rézkori településre utaló nyomokat jelentenek a Tari László által a csongrádi Bercsényi utcában gyűjtött cserepek, 13 illetve a Bokroson az Erzsébeti-szőlőkben talált 16. sz. lelőhely. 14 A leletek publikálatlansága miatt mégis más környék felé kell fordulnunk a kor telepü­léseinek megismeréséhez. A Hódmezővásárhely-Bodzásparton végzett ásatás kétféle tele­püléstípust állapított meg. Egy nagy központi területet több kisebb kiterjedésű, talán csak ideiglenesen lakott szálláshely vett körül. Az egyrétegű faluban kunyhószerű házak álltak, igen sok gödörrel. Az épületekhez kívül és belül egyaránt sárból tapasztott tűzhelyek tar­toztak (KOREK 1984, 160). A kultúra életében kétségkívül a szarvasmarhatartás játszotta a főszerepet. Ezt látszik alátámasztani az ásatásokon előkerülő szarvasmarhaleletek magas aránya (ECSEDY 1973, 11). A gazdaságban játszott hasznos szerepük magyarázza, hogy válhattak azok a vallásos tisztelet tárgyává (BEHRENS 1964.5). Nem lehet ugyanis véletlen a temetőkben előforduló, sok esetben az emberi síroktól el­különülő, nagyszámú szarvasmarha-temetkezés. A ma már több helyről ismert agyag ko­csimodellek bizonyítják, hogy a szarvasmarha jelentőségét igába foghatósága is emelte. A badeni kultúra életének második felében helyi csoportok (Bosáca, Kostolác) jelen­nek meg (BONDÁR 1984; ROMAN 1980). Ezek színezik, de nem változtatják meg a kultúra képét. Nem kevésbé problematikus a badeni kultúra megszűnésének oka sem. A rézkor­bronzkor váltása Magyarországon, azon belül is az Alföldön, továbbra is a megválaszo­latlan kérdések közé számít. Annyi bizonyos, hogy az új korszakot nem valamiféle gaz­dasági-technikai-társadalmi robbanás hozta létre. A badeni kultúra viszonylag békés idő-szakát újból zavaros kor váltotta fel (BOGNÁR-KUTZIÁN 1973, 314), erre utalnak az észak-magyarországi erődített badeni telepek is. Az ekkor lejátszódó eseményekben nem tisztázott az ebben az időben még biztosan itt élt, kurgánok alá temetkező nép szerepe sem. BRONZKOR A bronzkor kutatása a Körös-torkolatvidéken lényegesen jobb eredményeket mondhat magáénak, mint az előző korszakoké. A leletek jelentős részét hiteles ásatásból ismerjük, különösen a korai és a középső bronzkor esetében (6. kép; 8. kép 1). 10 TLMltsz.: 57.10.2., 57.10.6., 57.10.8. 11 TLMItsz.: 73.2.1-216. Az anyag egy része bemutatásának engedélyezéséért köszönetet mondunk az ásatónak. 12 Hasonló korú, e lelőhelyről származó leletekről már Gazdapusztai Gyula is tett említést (ArchÉrt 1962, 5). 13 TLM. leltározatlan. 14 Saliga László és Vörös Gabriella terepbejárása, 1979. Terepbejárási napló, MF M Adattár Itsz.: 632-80.

Next

/
Oldalképek
Tartalom