Múzeumi Füzetek Csongrád 2. (Csongrád, 1999.)

V. SZABÓ Gábor: A bronzkor Csongrád megyében (Történeti vázlat a készülő régészeti állandó kiállítás kapcsán)

kultúrában hanem az egész kora bronzkorban, elfogadhatónak tarthatjuk azt a magyaráza­tot, amely szerint ez esetleg egy közösségi épület lehetett (CSÁNYI 1996, 63. j). A kultúra temetkezéseit jó néhány helyről ismerjük a megyéből: hamvasztásos urnasír került elő Magyarcsanád-Bökényből (KÜRTI 1971, 38-39, 14-17. kép), Hódmezővásárhely­Gorzsa-Cukor-tanyábÓl (GAZDAPUSZTAI 1959, 17-18, 1. kép. I. t. 1-3; KAL1CZ-SCHREIBER 1991, 12, 18. kép 3-6), és két szimbolikusnak meghatározott sír Makó-Vöröskeresztről (BANNER 1939, 77-81, 5. kép 1-6, 6. kép; KALICZ 1968, 77, 2. t. 1-7), illetve Hódmezövásárhely-Gorzsa­Kovács I.-tanyából (GAZDAPUSZTAI 1957, 88, XVIII. t. 1-3). 7 A Makó-kultúra megszűnésének folyamata egyelőre mind történetileg, mind kronoló­giailag homályos. Az mára már feltételezhető, hogy a kultúra korábban egységesként ke­zelt tömbjén belül két időbeli periódust lehet elkülöníteni (KULCSÁR 1997, 35; KULCSÁR 1998, 38, 40). Egyértelműen megkülönböztethetünk egy korábbi, kizárólag a hagyományos makói típusokkal jellemezhető időszakot. Ez a homogén korai időszak jól elválik azáltal is, hogy kizárólag az ilyen jellegű együttesekben jelennek meg olyan belsődíszes táltöredékek, amelyek kivésett díszítése a Vucedol-kultúra kerámiamüvességében volt elterjedt (3. kép) (pl.: Hódmezövásárhely-Solt-Palé, Szakáihát: BANNER 1939, Abb. 1). Ez a díszítési mód alakul át, talán még ebben a korai periódusban, oly módon, hogy a mélyen bevésett vagy beszurkált díszítések helyett egyszerűbb bekarcolt és betűzdelt, gyakran háromszögekből felépített motívumok kerülnek az edények belsejébe. A második periódust azok az együttesek képviselik, amelyekben új — a Somogyvár­Vinkovci-kultúra 2. periódusában a Kárpát-medence nagy részén elterjedt — formaele­mek 8 keverednek a hagyományos makói edénytípusokkal. 9 Az újonnan megjelenő formák közé tartoznak a füles csészék (Hódmezővásárhely-Barci-rét, 1964.XI/2. gödör: KULCSÁR 1997, III. t. 4-9) és az aszimmetrikus fülű edények (Hódmezövásárhely-Gorzsa-Cukor-tanya: GAZDAPUSZTAI 1959,1. t. 1). A Vucedol-kultúra fémművességi tradícióját továbbvivő Somogyvár-Vinkovci-kultúra kulturális expanziója hatásának tarthatjuk a Makó-kultúra alföldi területén fellendülő fémművességet is. Ezek alapján a Makó-kultúrának ehhez a második periódusához köt­hetjük a tápéi — két nyéllyukas baltából és egy lapos baltából álló — fémdepót (1. kép 2) (KOVÁCS 1996) és a hódmezővásárhelyi múzeumba került hasonló baltát (1. kép 1) (SZEREMLEI 1900, 212, 17. sz. 1).'° A fentieket összefoglalva tehát azt láthatjuk, hogy a Makó-kultúra kései periódusára keltezhető leletegyütteseket a Somogyvár-kultúrkör elemei színezik át. 7 A szimbolikus sír meghatározás csak föltételesen fogadható el. A makó-vöröskereszti lelőhelyen talált leletek környezetében Banner János több „zóki "jellegű gödröt említ (BANNliR 1939, 82), ami arra utal, hogy az ép edé­nyeket tartalmazó együttes nem temetőben, hanem egy településen belül került a földbe. Ez alapján inkább gondolhatnánk áldozati vagy fogadalmi ajándékként elhelyezett tárgyakra, mint temetkezés mellékletére. 8 Ennek a Somogyvár jellegeket hatalmas területen szétsugárzó kulturális expanziónak a fő vonásait legutóbb Kalicz Nándor és Schreiber Rózsa vázolta fel (KALICZ-SCHRLIBHR 1991: KALlCZ-SCHRlUBIiR KALICZ 1997). Korábban Bóna István inkább egyfajta migrációra fektetve a hangsúlyt, hasonló méretű kulturális mozgá­sok lehetőségét mutatta be (BÓNA 1992, 13 15). 9 Ebbe az átmeneti jegyeket is hordozó csoportba sorolhatóak a tiszakürti (CSÁNYI 1996) és a battonya környéki (SZÉNÁSZKY 1988) telepek anyagai, és a Budapest-Aranyhegyi úton feltárt sir is (KALICZ-SC 'HRE1BER 1994). 10 Ezek a baltatípusok egyelőre kizárásos alapon is a Makó-kultúrához köthetőek, mivel makói környezetből előkerült baltaöntőformákról van tudomásunk (KALICZ 1984, 9~), míg a Makó-kultúrát e területen követő kö­zösségek emlékanyagában (Nagyrév-kultúra, pitvarosi temető, Perjámos-kultúra) ez az eszköztípus ismeretlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom