Múzeumi Füzetek Csongrád 2. (Csongrád, 1999.)

V. SZABÓ Gábor: A bronzkor Csongrád megyében (Történeti vázlat a készülő régészeti állandó kiállítás kapcsán)

Hódmezővásárhely környékén, ahol a 1920-as évektől kezdődően Móra Ferenc, Csallány Gábor, illetve Banner János és Foltiny István munkássága nyomán már 1945 előtt nagyvonalakban körvonalazni lehetett a térség bronzkorának főbb ismérveit. A hőskorban felgyűlt anyaghoz kapcsolódtak azután Gazdapusztai Gyula és főként Trogmayer Ottó alapvető közlései, majd az utóbbi évtizedekben Horváth Ferenc új szempontokat felvető munkái. Az ezidáig összegyűlt — sokszor hiányosan dokumentált vagy csak szórványként a múzeumokba került — anyag azonban sokszor csak tipológiai szempontú adatokat hordoz, s nem alkalmas például történeti vagy településtörténeti rekonstrukciókra. Az említett nagyvárosoktól távolodva azonban a körülöttük tapasztalható leletgazdagság megszűnik, biztosan mutatva azt, hogy meddig terjedt az egyes városokban munkálkodó kutatók aktivitása és figyelme. Az ily módon megmaradó fehér foltok azután komoly akadályt jelentenek, mikor egészében akarjuk vizsgálni a régió bronzkorának történetét: hol az egyes művelődések egymásutánisága és kapcsolatrendszere válik bizonytalanná, hol pedig bizonyos tipológiailag jól körülírható anyagi kultúrák hordozóinak életmódja és társadalmi berendezkedésének mikéntje kérdéses nagyobb felületű temetők és települések feltárása és közlése híján. Ugyanígy elveszik a nyoma sok — a három nagyváros környezetébenjói lokalizálható — kultúrának a vizsgált, intenzívebben kutatott területeken kívül. Az eddig felgyűlt és közreadott ismeretanyag birtokában munkánk nem vállalkozhat többre annál, minthogy időrendbe ültetve felsorolja és egy vázlatos történeti képbe rendezze azokat a közzétett emlékeket, amelyeket a különböző populációk hagytak itt a bronzkor folyamán, és ahol az anyag kevés ahhoz, hogy történeti képet vázoljunk, ott kérdésekkel vagy problémafelvetésekkel irányt mutasson a későbbi tisztázás metódusára. Áttekintésünk valószínűleg egyben egy kutatástörténeti periódus záróakkordja is. A megye területén jelenleg is folyó nagy volumenű ásatások, amelyek az M5-ös autópálya nyomvonalához és a nagyobb városok köré (Szentes, Hódmezővásárhely, Makó) tervezett elkerülő utakhoz kapcsolódnak olyan mennyiségű leletanyagot hoztak és hoznak a felszínre, amelyek az elmúlt évszázad folyamán múzeumainkba került anyag mennyiségével versengenek, információs értékük pedig a legtöbb esetben a szakszerű feltárásnak köszönhetően meg is haladja azokét. Amennyiben ez az új információs bázis felszabadul — vagyis a feltárások eredményei közlésre kerülnek s nem raktárak mélyén várnak évtizedeken át feldolgozásra — úgy segítségükkel a közeljövőben számos, itt felvázolt probléma megoldására választ várhatunk majd. A PROTO-NAGYRÉVIDŐSZAK ÉS ELŐZMÉNYEI. A MAKÓ-KULTÚRA ÉS A SOMOGYVÁR-ADA-CSOPORT PROBLÉMAKÖRE A vizsgált terület korai bronzkorának (kora bronzkor l-2a) első biztonsággal meghatározható nagy kultúrája a Makó-kultúra. Érdekes, megoldásra váró probléma a Makó-kultúra kapcsolata a megelőző időszak domináns művelődésével, a Baden-kultúrával, illetve annak kései e tájon is feltűnő — a Kosztolác és a Cotofeni elemekkel átitatott — változatával (HORVÁTH 1983, 77-79; BONDÁR 1984, 76, 81, 192. j). Egyelőre csak feltételezhetjük, hogy népi alapjaként ott kell lenni a