Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Tóth István: Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes és a szlovák nyelv használata
TÓTH ISTVÁN Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes és a szlovák nyelv használata Saguly 1928 novemberében Csanád megye főispánjához egy ilyen lap kiadására kérelmet adott be. A főispán 1928. november 28-án támogató javaslattal fel is terjesztette a miniszterelnöknek: „A tervezett magyar-tót nyelvű lapnak - bár az egyházi jellegű - megjelentetését magyar nemzeti szempontból kívánatosnak tartom, mert annak tót anyanyelvű vidékeken nagy jelentőséget tulajdonítok. Ezért a kérelmet meleg pártfogásban részesítem.” Ez az engedélyeztetési folyamat sem haladt gyors léptekkel előre. Ugyanis a főispán 1929-ben - valószínű február körül - a miniszterelnökség tanácsosához, Szudy Elemérhez fordult sürgetésképpen. Indokai között szerepelt, hogy a felvázolt formában teljesen átgondolt, a magyarság szempontjait is figyelembe vevő a lap kiadásnak terve. Ebből derül ki az is, hogy a laphoz állami támogatást is igényeltek. Továbbá megtudjuk, hogy Raffay püspöknek sem volt ellene semmi kifogása.25 Nem tudható pontosan, milyen okok miatt késett az engedélyeztetés. Talán az állami támogatás igénylése? Mindenesetre ez elegendő volt arra, hogy Szeberényi Lajos Zs. a Bányai Evangélikus Egyházkerület 1929. évi közgyűlésén elfogadtatta egy politikamentes, tisztán szlovák nyelvű egyházi folyóirat kiadásának gondolatát.26 27 Raffay pedig az egyre szaporodó világi lapindítási kérelmeket is látva úgy döntött, hogy a kérdéses - most már csak szlovák - lapot Saguly János indítsa be (Szeberényi tekintélye ezáltal se növekedjék). Raffay és Szeberényi között valószínűleg olyan megállapodás is született, hogyha a szlovák egyházi lap megjelenik, akkor mellette egy hasonló magyar lapot is megjelentetnek. így röviddel az Evan- jelicky Hlásnik után Békéscsabán megjelent az Evangélikus Élet c. egyházi lap is. Az Evanjelicky Hlásnik c. lapot Saguly esperes 1933 végéig - nyugdíjba vonulásáig - szerkesztette és adta ki. Tótkomlóson a Gyömre Nyomdában adták ki. Nyugállományba vonulásakor több mint négy évtizedes szolgálatáért kitüntetésre javasolták, az ehhez szükséges életrajzból tudjuk, hogy egyházi felsőbb utasításra indította meg a lapot, s 2000 példányban jelent meg. Itt szerepel az a megjegyzés is, hogy a lap „a Csehszlovákiában megjelenő s onnan jövő nem kívánatos szellemű lapok elterjedését” volt hivatott megakadályozni. A lap 24 oldal terjedelméből csekély kivétellel minden cikket Saguly János írt.28 A lap nyomása és kiadása 1934-től Békéscsabára került, és szerkesztését dr. Szeberényi Gusztáv vette át. A lap jelentősen átváltozik. Szeberényi csak Békéscsabán 1100 olvasót szerzett a lapnak. Összesen 2500 példányban jelent meg. Cikkíró-gárdája széleskörűvé vált, az ország valamennyi szlovák lakta helységébe eljutott. Összes terjedelmének 60%-a vallásos témájú, hitfelekezeti cikk volt. Számos hasznos információt is közölt a települések életéről, egyházi statisztikájáról, a szlovák települések kulturális életéről folyamatosan beszámolt. 26 CsmL - Cs.A.T. főisp. ir. 414 eln./1928; 414/1929. 27 Evanjelicky Hlásnik 1931.1. sz. 5. old. Dedinszky Gyula: A szlovák betű útja Békéscsabán 138-139. old, 28 CsmL - Cs.A.T. főisp. ir. 221 eln./1933. 140
