Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Miklós Péter: Adalékok a németség kitelepítése és a csehszlovák–magyar lakosságcsere Csanád vármegyei történetéhez
MIKLÓS PETER Adalékok a németség kitelepítése és a csehszlovák-magyar lakosságcsere Csanád vármegyei történetéhez Páll Endre 1947. december 4-én kelt jelentésében részletezte az idetelepített felvidéki magyarok nehéz és nyomorúságos helyzetét. Rámutatott arra, hogy a földek és a házak kiosztása nehézkesen halad, sőt még bírálta is az áttelepítési kormánybiztosság munkáját. „Nem hagyhatom megemlítés nélkül azt sem, hogy a betelepítés technikai része sem megy minden zökkenő nélkül. Emiatt is állandó panaszokkal ostromolnak a betelepítettek. Több betelepített még ma sem jutott lakáshoz. Lassan megy a földek juttatása is, a betelepítetteknek nincs elég vetőmagjuk sem. Mindezekről az áttelepítési kormánybiztosnak kellene gondoskodnia. A panaszok kivizsgálása végett főispán úr személyesen szállott ki Pitvarosra és Csanádalbertire és vizsgálatának eredményéről illetékes helyre jelentését megtette."11 Beszámolójának föntebb idézett mondataiban Páll Endre alispán a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság helyi megbízottja, Platthy Gyula tevékenységére és azt övező elégedetlenkedésre utalt. A makói kommunista lapban 1947 végén hevesen támadták Platthyt, arra hivatkozva, hogy szlovákellenes és megengedhetetlen - „szolgabírói’' - gőggel és hangnemben beszél a hozzá fordulókkal.12 Ezen vádak miatt aztán Kiss János, Csanád vármegye főispánja vizsgálatot indított, sőt személyesen fogadta a pitvarosi és csanádalberti „őslakos", azaz helyi szlovák nemzetiségű panaszosokat.13 1947. december első napjaiban valóságos tömegmozgalom szerveződött az áttelepítési megbízott ellen, tüntetéseket szervezetek ellene, s szabályosan elüldözték hivatalából, ahogy a korabeli sajtó megfogalmazta: „Pitvaros és Csanádalberti népe eltávolította hivatalából Platthy Gyulát”.14 Sőt a budapesti gazdasági rendőrség nyomozást indított Paltthy Gyula ellen, amelynek eredménye szerint hat vagon kenyérgabonával nem tudott elszámolni. „Elpanamázta a betelepült magyarok gabonáját - írta a Makói Népújság -, nagyobb mennyiséget saját céljaira használt fel. Sok betelepült családnak miatta nem volt kenyere, vetőmagja."15 Végül Platthyt letartóztatták és büntetőeljárás indult ellene. 1948 augusztusában pedig kétévi fegyházra ítélték, mivel „önmagának és tisztviselőinek osztotta ki az újgazdák vetőmagját”.16 Nyomárkay István, a Csanád vármegyei gazdasági főfelügyelő 1947. december 5-én írt beszámolójában ugyanezt hangsúlyozta. „A pitvarosi, csanádalberti-i, ambrózfalvai és nagybánhegyesi betelepítettek - írta a gazdasági főfelügyelő - panasz tárgyává tették, hogy a részükre kiosztandó föld, kiosztási munkái vontatottan haladnak és többen a földjüket még nem kapták meg.”17 11 MNLCSML CSKBI 9. doboz 22/1948. 12 Makói Népújság, 1947. november 29. 13 Makói Népújság, 1947. november 30. 14 Makói Népújság, 1947. december 3. 15 Makói Népújság, 1947. december 9. 16 Délmagyarország, 1948. augusztus 25. 17 MNL CSML CSKBI 9. doboz 39/1948. 184
