Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Blazovich László: Raymundus Parthenopeis. A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata
BLAZOVICH LÁSZLÓ Raymundus Parthenopeis* A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata XXXIX. Fejezet A gyilkosságról Ezen címet illetőleg jegyezd meg: mi a gyilkosság, honnan származik a neve, hányféleképpen követik el, milyen gyilkosságokat nem büntetnek meg, melyek járnak büntetéssel, kik emelhetnek vádat gyilkosságért, mi a gyilkosok büntetése. Először, a gyilkosság ember megölése ember vagy vadállat által. Jegyezd meg, hogy a gyilkosságnak sok formája van, különösen három: szabad ember ellen, saját szolga és állatok ellen elkövetett. És erről az összesről a maga rendjén ejtünk szót. Mondják pedig, a gyilkosság mintegy az ember elpusztítása, azaz peremp- cio, tudniillik, amikor az embert testileg megölik. Gyilkosságot pedig kétféleképpen követnek el, szóval és tettel. Szóban három módon, tudniillik paranccsal, tanáccsal és védőbeszéddel követhető el gyilkosság. Paranccsal, tudniillik jogtalanul, mint amikor valaki nem rendelkezik bírói hatalommal az ítélkezéshez. Tanáccsal, tudniillik rosszindulatúval, amennyiben tett követi, másként nem. Védőbeszéddel, mint amikor az ügyvéd büntetőügyben védi a vádlottat, és ha a vádló nem fogadta el, és érvényt szerez a hasonbüntetésnek. Tettel pedig a gyilkosságot négyféleképpen követik el, igazságszolgáltatás által, szükségből, véletlenül és akarattal. 75
