Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Régészet–Archeológia - Csengeriné Szabó Éva: V–VI. századi pásztorkészségek

CSENGERINÉ SZABÓ ÉVA

V-VI. századi pásztorkészségek

Fontos kiemelni, hogy az eszközök nem minden esetben azonos kombinációkban jelentek meg (hol az egyik, hol a másik darab hiányzott belőlük, valamint más tárgyakkal is kiegészülhettek), és gyakori előfordulásukból arra lehet következtetni, hogy nemcsak pásztorok sírjaiból kerültek elő. így nem teljesen felelnek meg a néprajz által megfogalmazott kritériumoknak.10

A szarmatáktól eltérően (ahol a karikára felfűzött készségek fordultak elő nagyobb számban) a germán népeknél a derékövre erősített, sok esetben bronz- vagy vascsatokkal záródó, négyszögletes alakú tarsolyok11, táskák használata dominált.12 Ezek legfontosabb tartozékai: a csiholóacél, a kovakő, a tapló (tűzkészségek), valamint a valószínűleg bőrlyukasztásra használt ár, az apró dolgok megfogására szolgáló csipesz, a fenőkő, az érme és más kisebb, töredékes, sokszor azonosíthatatlan eszköz. A nagy számban előforduló kések, ill. késpengék szintén képezhették a táskák tartalmát, de csünghettek azok mellett is az övre függesztett fa- vagy bőrtokban.

Mivel az esetek többségében sajnos szerves anyag voltuk miatt pontosan nem lehet rekonstruálni a táskák fajtáját, ill. alakját, így a négyszögletes forma mellett éppúgy jelen lehettek a kisebb méretű, összehúzott tetejű, erszényszerű zacskók is.

10 VÖRÖS 1994, 272.

11 A művelődéstörténetből átvett tarsoly szó etimológiai meghatározás szerint keményfedelű, vállról vagy derékszíjról lógó kis táskát jelöl. Vörös szerint az ilyen tarsolyok továbbfejlesztett változatai lehetnek a honfoglalás kori díszes fémlemezes tarsolyok (VÖRÖS 1994, 270).

12 Ezen táskáknál még nem jellemző a merevítő rész alkalmazása, szemben a honfoglalás kori példányokkal, ahol ez már gyakrabban előfordul, pl: Algyő (KÜRT11980,336,10. kép 8. [bronz lemezből hajlított, hosszirányban nyitott, egyik végén átlyukasztott csövecske]; VÖRÖS 1994,271).

643