Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Művészettörténet–Krónika - Nátyi Róbert: Endre Béla festőművész makói kapcsolatai
NÁTYI RÓBERT Endre Béla festőművész makói kapcsolatai A három helyszínen - Budapesten, Szegeden és Hódmezővásárhelyen - rendezett 1970-es Endre Béla emlékkiállításon 14 mű származott ebből a gyűjteményből.33 Dr. Diósszilágyi Sámuel korábbi kollekciójából is hat képet adtak be örökösei, a jelentős számú munkával is jelezve a két világháború közti korszak makói műgyűjtésének karakterét és léptékét.34 Dömötör János kutatásai szerint Endre Béla és Makó polgársága között az igen szoros kapcsolatoknak köszönhetően mintegy 70 alkotás került a helyi gyűjtők tulajdonába, amit a szerző a festő harmonikus stílusának, illetve az Endre család széles körű társadalmi kapcsolatainak tulajdonított.35 Az első világháború időszakában, amikor az érzékeny lelkű festő az események hatására depresszióba süllyedt, és meglehetősen zárkózott, passzív életvitelt folytatott, felesége, Török Zsófia volt az, aki energikus fellépésével, realitásérzékével a családot eltartotta. Élelemre cserélte el Endre festményeit, amiben különösen nagy segítséget nyújtott akkoriban Petrovics György.36 Továbbá az ő közbenjárására született meg az a gondolat, hogy az egyre nagyobb gondokkal küszködő agyagipari telepet el kellene adni, hogy az alapító művészek így szabaduljanak nyomasztó problémájuktól. Endre Béla értesítette is Smurákot az eseményekről: „... Petrovics Gyurka volt ideát és mondta, hogy feltárta az ügyet Eckhardt Vilmosnak, akiről legutóbb az Estben is olvashattál, és ajánlani fogja neki a gyár megvételét, úgy hogy esetleg mi is részvényesek maradnánk. Nem tudom a többiek megválnának-e tőle, ha értesítenek, hogy vevő volna rá és valami jobb jövendő kecsegtet? Vilmoska bizonyosan csinálna vele valamit, abból, amit mi már temethetünk.''37 A világháború után sem szűntek meg Endre kapcsolatai Espersittel, hiszen a festőművész egy Juhász Gyulához írt leveléből az Espersit-házban tartott egyik összejövetel közös élményéről értesülhetünk. „Nagyon a szívemen viselem és mozgatom a Vhelyen való felolvasásod v. gyönyörűséges és szentséges költeményeid (el- lehelését) elmondását. Bár már halhatnánk itt a porban és látnánk, hogy szakad el a szép szádból a szó ami a lelked nagyon sok rücskű végtelen végeiből és a nagy téma kerekségéből ömlik. Veled kapcsolatos felejthetetlen szép esténk volt makói híveid és imádóid körében Espersit J. bukott képviselő barátunknál, ahol az egész sötét éjszakán Te győzedelmeskedtél ragyogóan minden elfelejtett régi isteni magyar nóták és érzések felett!...''38 A húszas évek közepén a Rudnay-féle művészteleppel összefüggésben Endre újfent kapcsolatba kerül a helyi képzőművészeti élet eseményeivel. Endre Béla, Rudnay Gyula régi barátja, a fiatal művészek lelkes pártfogója a makói művésztelep 1925 augusztusában megrendezett tárlatára Lyka Károlyt is meghívta.39 33 Endre Béla 1870-1928 emlékkiállítás. Dömötör János (összeállította). (Katalógus: Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Móra Ferenc Múzeum, Szeged). 1970. 112-125. katalógus tétel. 34 U. 0.16-131. kát. tétel. 35 DÖMÖTÖR 1994. 49. 36 ALMÁSI é. n. 168. 37U.0.169. 38 Endre Béla levele Juhász Gyulához (Hódmezővásárhely, 1920. június 13. után). Szövegét közli: JGYÖM 9.323-324., 395. levél. 39 SZELES11968.192., TÓTH 1968. 208-209. 627
