Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Blazovich László: Raymundus Parthenopeis. A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata
BLAZOVICH LÁSZLÓ Raymundus Parthenopeis* A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata XXXII. Fejezet A rablókról (És a zsákmányról) Ezt a címet hasonlóképpen jegyezd meg: ki a rabló, miből keletkezik a zsákmány, hogyan lesz valami rabolt holmi, és hányféle módja van, milyen, valamint mennyi kereset származik a rabolt dolgokból, mi a büntetése a rablóknak. Először, rablónak mondják a gonosz tolvajt, mert több sérelem következik be a tettéből, mint a tolvajéból, mert a tulajdonos akarata ellenére, néha tudta nélkül az idegen dolgot erőszakkal, nyilvánvalóan és félelem nélkül rabolja vagy viszi el, a tolvaj pedig csak titkon és nagy félelemmel lop. Rabolt holmi pedig a személyeket és dolgokat illetően egyaránt előfordul. Rabolt holmi főképp a dolgokat illetően keletkezik, de személyek és elsősorban a szüzek elrablása is megtörténik. Rablás bűne hat módon következik be, tudniillik nyilvánvalóan és titkosan, fegyverrel vagy fegyver nélkül, egy ember által vagy társakkal, és eszerint lesznek különbözőek a rablók büntetései. Nyilvánvalóan történik, amikor valaki erőszakkal, tagadás nélkül elvisz vagy elrabol idegen javakat, amelyek ha szent tisztelet tárgyai, vagy szent helyről rabolták őket, akkor azt szentségtörésnek mondják, amelyről fentebb már szó esett. Titkos, amikor valaki rejtőzve rabol, vagy tagadja azt, őt martalócnak vagy fosztogatónak nevezzük. 61