Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Művészettörténet–Krónika - Gyarmati Gabriella: Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József
GYARMATI GABRIELLA Pályaívek hasonlósága. Munkácsy Mihály és Pulitzer József Az arckép alapjául szolgáló fotóportré valószínűsíthetően egy fényképész-műteremben készülhetett, mert a korabeli családi paloták enteriőrjeinek nem volt sajátja az ennyire egyszerű, minden díszítést nélkülöző berendezés. A Vasárnapi Újság tanúsága szerint Munkácsy a Műcsarnok 1890. november 25-én nyíló kiállításán bemutatta Pulitzerné arcképét. „A kiállításnak egyik kiváló darabja Munkácsy Mihálynak egy nagy arczképe lesz, mely Pulitzer budapesti születésű amerikai nábob feleségét ábrázolja, egész életnagyságban, fehér báli ruhában, szingazdag szalon-környezettel. Munkácsy elküldte Liszt Ferencz arczképét is, melyet Colpachban festett, élet után, alig egy-két héttel a mester halála előtt.29“30 Pulitzerné Munkácsy által festett portréja jól tükrözi a korabeli megrendelői elvárásokat és művészi törekvéseket. Merészebbnek tűnik azonban John Singer Sargent (Firenze, Olaszország, 1856. január 12. - London, Egyesült Királyság, 1925. április 14.) Pulitzer Józsefet ábrázoló, Londonban született 1905-ös arcképe, amelyre egyébként Kate Davis megörökítésével együtt kapott megrendelést. A portrépár elemei közül a Pulitzert ábrázoló darab az izgalmasabb, amely az elismert port- retistától megszokott, élénk ecsetkezeléssel készült. (Több helyen találkozhatunk azzal, hogy a festményt az arcfelek váltott eltakarásával ajánlják szemlélni, mint Dürer „Krisztus önarcképét”.) Pulitzer nem hagyta el vállalkozásának hajóját, az irányítást a kezében tartotta. Sajtóbirodalmának működőképességét napi aktivitást igénylő részvétele nélkül is biztosítani tudta. A betegség azonban megtörte. Ez a késői festmény mindezt magában foglalja. Egy intelligens és magabiztos férfit ábrázol, akiről tudjuk, megmutatva egy értékrendet, segítette az amerikaiakat azonosságtudatuk formálásában. Tudván, hogy a modell elveszítette szeme világát, a tekintet (szemgolyó) megörökítése különösen bravúrosnak tűnik. John Singer Sargent sikereinek hátterében az az adottsága állt, hogy a festés munkafolyamata során könnyen kapcsolatot tudott teremteni és ezáltal megismerkedni modelljeivel, ahogyan például az angol királyi család udvari festője, László Fülöp is tette. A megjelenés és a személyiség lendületes ecsetvonásokkal való megragadásának biztos képességével látott munkához. Az eredménynek azonban teljesítenie kellett a - több évszázada változatlan - megrendelői elvárást: a kész műnek az ábrázolt személyről pozitív, nagyon pozitív benyomást kellett keltenie a nézőben. 29 NÉV NÉLKÜL 1890 B. 769. p. 30 A kiállítás 1890 májusában közzétett felhívásában arról értesülünk, hogy a Trefort Ágoston közoktatási és vallásügyi miniszter által felajánlott, a magyarországi és a külföldi művészek közül egyet-egyet majdan kitüntető aranyérem mellett a Munkácsy nevét viselő, hatezer frankot kitevő ösztöndíjára is lehetett pályázni. Az, hogy egy kiállításon a festő és az európai mércével mérhetően is nagyvonalú mecénás egy személyben legyen jelen, talán csak a ma emberének meglepő. (NÉV NÉLKÜL 1890 A. 325.) A díjat egyébként Halmi Artúr nyerte el Vizsga után című, akkor állami tulajdonba került, ma a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagító művével. (RÓBERT 1906 52.) 598
