Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Néprajz–Etnológia - Nagy Gábor: Napsugaras házak Makón a 21. század elején

NAGY GÁBOR Napsugaras házak Makón a 21. század elején Összegzés A napsugaras oromzatok elterjedéséről és jelenkori meglétéről, újraalkotásá­nak folyamatáról elmondható, hogy a parasztházakon a szögedi nagytájra jellemző or­namentika Makó népi építészetében is megjelent. A napsugaras házvégekkel kapcso­latban kutatók véleménye szerint a napsugaras oromzat a katolikus lakosság körében terjedt el és volt használatos, Makón jellegzetességként elmondható, hogy a katolikus lakosság mellett a református lakosok is alkalmazták házaikon a napsugaras díszítőmo­tívumot. A tanulmányban a makói napsugárdíszes házvégek jellemzőit, típusait ismer­hettük meg, majd a jelenkori, újrakészíttetett és új készítésű oromzatokkal rendelkező házakról és a házak tulajdonosainak motivációiról olvashattunk. A kutatás eredményeként elmondhatom, hogy 73 napsugaras házat tudtam a forrásokból azonosítani. Jelenleg, 2017-ben Makón 43 napsugaras ház található. A lista a 19. században és a 19-20. század fordulóján épült, napsugaras oromzattal rendelkező házakat, illetve az ebben a korszakban emelt és felújított, napsugaras oromzattal rendelkező épületeket, és a 20-21. század fordulóján és utóbb épített napsugaras házakat tartalmazza. Makón a házak mellett a vizsgált motívum megje­lenik új készítésű kis- és nagykapukon, tornatermi biciklitárolón (Csanád vezér tér 6.) és a városban elhelyezett buszmegállókon is. (1. sz. melléklet). A napsugaras házvégek pusztulására és eltűnésére sokan felhívták a figyel­met. Bálint Sándor első figyelmeztetése után 40 évvel így fogalmaz: „Sajnos ezek a díszítések egy-két évtizeden belül el fognak tűnni a szegedi táj házairól. Megbe­csülésükhöz egyelőre hiányzik a hagyománytiszteletben megnyilvánuló szeretet és műveltség. Nyilván csak akkor döbbenünk igazán a szépségükre, szegediségükre, amikor már hírmondóul sem marad belőlük.”45 Mindez a bemutatott házak tulaj­donosainak gondolataiban megjelenik. A jelenben újraalkotott napsugaras orom­zatok száma növekedett az elmúlt másfél-két évtizedben, amelynek okaként azt a társadalmi folyamatot vélhetjük megjelenni, amely a globalizáció hatására előtérbe került és megerősödött, a helyi kulturális elemekre irányuló megismeréssel és újra­tanulással jut el az újraalkotásig és az újbóli használatig. A helyi identitás keresésé­nek és megtalálásának példái lehetnek a bemutatott újrakészíttetett és új készítésű napsugaras oromzatú házak. Elmondhatjuk, hogy az eredetileg parasztházakon - amelyeknek tulajdono­sai is a társadalom paraszti rétegének tagjai voltak - megjelenő motívum újrahasz­náló! ma már másik társadalmi réteg, a magasabb kulturális és gazdasági tőkével rendelkező értelmiségi csoport tagjai. A már említett ópusztaszeri szabadtéri néprajzi gyűjteményben látható ere­deti és a makói múzeumudvaron található újrakészíttetett oromzat mellett két ere­deti, bontott, makói napsugaras oromzatot őriz a József Attila Múzeum, a 75.653.1. leltári számút a Fűtő utca 38. szám alatti, és a 81.207.1. leltári számút pedig a Ba­ross utca 18. számú házról gyűjtötte Tóth Ferenc. ^ Kelemen László utca 112. 2017. 04. 26. Nagy Gábor felvétele 45 BÁLINT 1973. 4._______________________________________________________________________________________________ 573

Next

/
Oldalképek
Tartalom