Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Nagy Gábor: Napsugaras házak Makón a 21. század elején
NAGY GÁBOR Napsugaras házak Makón a 21. század elején Kelemen László utca 112. Utolsó példaként Gergely Gábor és családja 1995-ben épült házáról szólok. A Zu- bán Zoltán tervei alapján megépült családi házra 2000-ben készült el a három deszkaoromzat, majd 2002-ben a bontott téglából épített, vakolatlan kerítés és a fából készült kis- és nagykapu Karsai Ildikó grafikusművész tervei alapján, Csendes Vilmos asztalos kivitelezésében. A házra háromfajta oromzat került, a garázsra teljes napsugaras oromzat, a házra egy végdeszkás-napsugaras és egy végdeszkás oromzat stilizált változata. Gergely Gábor így fogalmazza meg a ház építésében a díszítmények kialakítását meghatározó fiatalkori emlékeit: „Az ember nem sokszor szánja rá magát arra, hogy egy családi házat építsen az életében. Most, mai fejjel, 22 évvel a tervezés után se gondolnám másképp a házépítést. Akkor 24 éves fejjel is úgy éreztük a feleségemmel, ő is ugyanúgy tősgyökeres makói származású, mint én, az Arany János utcán nőttünk föl, ő a Vertán-telep közelében, tehát nekünk nem a főtér jelentette gyerekkorunkban Makót, hanem ez a Bajza utca, Bajza iskola környéke nekem személyesen. Azokhoz a nénikhöz, bácsikhoz, akikhez annak idején bejártam játszani a verandára, vagy az unokájuk idejött nyáron, és vele játszottunk. Ez mind hozzájárult ahhoz, hogy nekem a tudatomban egy jó emlék maradjon, egy gyerekkori emlék.” A tervezés időszakára így emlékszik vissza: „Az alapokat, hogy az utcára egy parasztház kinézetöt mutasson a ház, azt ott töttük le. Van egy különlegessége, nem akartunk tetőteret. Alföldön vagyunk, sose volt padlásszobánk, úgyhogy nem is gondolkoztunk ebben. [...] A legfontosabb momentum nekünk, úgy gondolom, hogy ez alföldi ház: röndös cserép, fa, mög tégla, ez valahogy a parasztház mivoltán kívül nekünk azokat az anyagokat jelenti, amitől nem tájidegen. Valahogy nem tudtam volna elképzelni homokkővel kirakni semmi olyat, ami egyébként itt nincs. Mert ami a Dunántúlon tetszik, az odavaló, vagy példa lehet még a rönkház."41 A házra az oromzatok „újrafogalmazásában” nagy szerepe volt Karsai Ildikó grafikusművésznek, aki az 1990-es évek második felében készített építészeti grafikáit Makó népi és polgári építészetéből merítette, kiegészítve azt jelenkori épületekről készített színes ceruzarajzokkal, amelyeket falinaptár-sorozatokban,42 a makói Hagymafesztivál szóróanyagaiban és a Makóról Novák István építésszel közösen kiadott, kisméretű könyvben43 publikált. Alkotásainak létrejöttében meghatározó élményekre és forrásokra így emlékszik vissza: „Ahová mi költöztünk az Arany János utcára, nagyon sokat jártam kerékpárral a kis utcákban a környéken. Mindig figyeltem az épületeket, mert a népi építészet vonzott engem. Egyik alkalommal egy mélyvörösre festett, kis zsellérházat vettem észre, meg is álltam, nézegettem, hazamentem, majd a következő napokban arra bicikliztem, és láttam, hogy lebontották. Mindez egyik napról a másikra megtörténhetett. A Szép utca 18. számú ház első oromzata. 2016. 03. 24. Hátsó oromzata. 2017. 09. 26. Nagy Gábor felvétele 41 JAM NA 369-2017. Gergely Gábor (1969) közlése 42 JAM NA 375-2017. 43 KARSAI-N0VÁK 2012. 571
