Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Vincze Klára: „A két Klára”. Huszár Béláné Papp Klára 1951-es és Vincze Klára 1987–89-es emlékkönyveinek összehasonló tartalmi-stilisztikai elemzése
VINCZE KLARA „A két Klára” Huszár Béláné Papp Klára 1951-es, és Vincze Klára 1987-89-es emlékkönyveinek összehasonló tartalmi-stilisztikai elemzése (Ezen írás rövidített változata elhangzott 2017.szeptember 6-án a makói József Attila Múzeumban, a Néprajzkutatók II. Makói Találkozója) Tóth Ferenc nyugalmazott makói múzeumigazgató születésnapjára írtam következő írásomat, mely 20. századi emlékkönyveket mutat be, több szempontból vizsgálva. A témaválasztásnál szempont volt, hogy a - most már - múlt századot mutassam be, hiszen Feri bácsi is ekkor született, dolgozott, és szerencsére most, a 21. században is köztünk él. Munkakapcsolatban nem voltam vele, mert 2008-tól, amikor én a makói múzeumba kerültem néprajzkutatóként, dr. Halmágyi Pál történész volt az intézmény vezetője, őt Mátó Erzsébet könyvtáros követte. Szívesen emlékszem vissza erre a múzeumra és az itt eltöltött időkre - Feri bácsi örökségeként élénk szellemi munka folyt a múzeumban. Két kiállítás fűződik a nevemhez - az első a 2009-ben megnyitott Kovács Jó- zsefné népi iparművész, hímzőszakkör-vezető munkásságát és a 20. század hímző divatjának változását bemutató kiállítás, a második a 2012-ben nyílt Esküvő kiállítás, mely képeken és viseleti anyagon keresztül jelenítette meg a Nagy Nap divatjának változását. Az itteni múzeumban tudatosult bennem, hogy az emberek szívesen látják viszont kiállításokban saját fényképeiket, egykori ruháikat, használati tárgyaikat, dísztárgyaikat, bútoraikat. A helyiektől gyűjtött anyag nagyobb részét csak kölcsön kapja az adott kiállítás idejére a múzeum, kisebb részét megkapjuk, és gyűjteményünk szerves részét fogja alkotni. Egy kiállítás mindig jó alkalom a meglévő tárgyi anyag gyarapítására, kapcsolatrendszerünk bővítésére. Fontosak a látogatók számára szervezett múzeumi programok is, itt elsősorban a Múzeumok Éjszakáját emelném ki, vagy a gyereket is megmozgató múzeumpedagógiai foglalkozásokat. Az adott kor történeti-társadalmi háttere: • A II. világháború utáni években járunk, Bács-Kiskun megyében, Újkécskén. Mély szegénység uralkodik és jegyrendszer került bevezetésre az 50-es években Magyarországon, a nőknek munkába kellett állniuk. • Papp Klára 1931. augusztus 2-án született Újkécskén, egy jómódú parasztcsalád egy szem leánygyermekeként. 18 évesen érettségizik Félegyházán, és felbukkan életében az igazi, aki feleségül is veszi. • Az emlékkönyvek továbbra is divatban vannak, diáktársak, barátnők és rokonok írnak bele. • Ez az írott forrás az adott társadalom hű lenyomata, a versek egyes változatai ma is élnek. Másolás útján terjedtek a diákok közt, mivel szerzőjük nem ismeretes, népköltészeti alkotásoknak tekinthetjük őket, nyomon követhető rajtuk a folklorizálódás folyamata. 538
