Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Szűcs Judit: „Fát nem vágunk ki.” Csongrádi gyümölcsös kiskertek
SZŰCS JUDIT „Fát nem vágunk ki." Ifjabb Lantos László (1953-2012) a Balanyi Zsuzsával (sz. 1950) való házasságkötésüktől, 1980-tól lakott a kisréti tanyában. A feleség hozta előző házasságából származó két lányát, Major Zsuzsát (sz. 1968) és Évát (sz. 1973). A feleség a vendéglátóiparban dolgozott, de a tanyai életet is szerette. A tanyába költözésüktől szorgalmazták az áram bevezetését. Míg ez 1989-ben megoldódott, aggregátort, áramfejlesztőt használtak. Az idősebbik lány korán elhagyta ezt az életet. A kisebbik, Éva (teljes nevén Huszkáné Major Éva) jobban kötődött anyjához, a Lantos családhoz és a kisréti tanyához. Ő a mostoha nagymama, Lantos Lászlóné Szabó Julianna (emlékeztetőül 1925-2008) életkörülményeit ismerte, napjainkig számon tartotta. A téma iránt érdeklődő, anyja visszaemlékezéseit kiegészítő, együttműködő adatközlő volt. Ő mondta el, hogy Lantos Imre második gyermeke, Mária (1925- 2003) örökségeként azonosítható területen, almásban ő is járt Lantos mamával. Az 1990-es évek elején a család 1960 előtti tulajdonát jelentő kisebb-na- gyobb földdarabokból idősebb Lantos László örökösei kaptak vissza. Ifjabb Lantos Lászlóéknak 800 négyszögöl jutott. Ezt a földet szántónak használták. A tanyaterületen (2877 négyzetméter) ekkor vágták ki az öreg fákat. Helyükre 4 sorban cseresznye-, meggy-, kajszi-, őszibarack-, nektarin-, körte-, alma-, szilva-, birsalma- és mandulafákat ültettek. Az ötödik, legrövidebb sorba, a Kis-Tiszához közel többfajta szőlőt telepítettek. (Parasztbarackfák is teremtek.) Úgy állították be, hogy nyár elejétől őszig folyamatosan legyen gyümölcs a család fogyasztására és árusításra is. Emellett a család csirkét, kacsát, libát, nyulat és galambot tartott. Ahogy a feleség mondta, a gyümölcsfákat meg az állatokat szereti. A férj 2012-ben, 59 évesen bekövetkezett halála, a feleség egészségének romlása miatt a kis gazdaság visszafejlődik. 2013-2015-ben a fiatalabb lány, Éva a virágboltjában árulta a kiöregedő fák termését. Férjével a fák gondozásában is próbált segíteni, ahogy ő fogalmazott: megpróbáltuk, nem jött össze, nem erőltettük. Ugyanakkor ikergyermekei 2015- ben 8-9 évesen szeretnek a mamához járni a tanyára... A föld művelése nem folytatódik, az elöregedett fákat kivágják. A tanyát és a földet a mama, ifjabb Lantos Lászlóné árulja. Horváth Ferenc (sz. 1940) apjának gazdasága a csongrádi Nagyrét, Kisrét és Mámai-rét öntéstalaján a vízszabályozás után kialakított gazdaságok, gyümölcsösök sorába tartozik. A Mámai-rétben a kompnál (utolsó dűlő Szolnok megye határa előtt) 6 holdas tanyás gazdaság részeként 1000 négyszögöles gyümölcsöst alakítottak ki. Faiskolában vásárolt csemetéket ültetett, nevelt. Szőlőből olaszrizling-, kövidinka-fajták terméséből bor készült. Csemegeszőlőként otonel muskotályt telepített. A gyümölcsfák fajta szerint cseresznye: jaboulay (zsabolai), germersdorfi, hólyagszemű 1-1 fa; meggy: pándi 7 fa, cigány 1 fa; körte: kovács-, árpával érő, szegfű- vagy cukorkörte; sárgabarack: magyar kajszi 10 fa, apró szemű kopaszbarack, hagyományos őszibarack; ringló: lila lószemű 3 fa, szilva: sárga bélű, vérbélű 30 fa; alma: arany parmin (helyesen írásban parmen) zamatos sárga, nyári, angol birs: 517
