Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Pintér Zsófia: Csipkeverés a Dél-Alföldön
PINTÉR ZSÓFIA Csipkeverés a Dél-Alföldön Mátó Erzsébet, Kurunczi Péterné és Némethné Kocka Edit Makóról, míg dr. Oberná- né Berkes Anna Kecskemétről, akik örömmel fedezik fel a szakmai újdonságokat. A két makói hölgyet Erzsébet avatta be a csipkeverés tudományába. Mátó Erzsébetet az alkotás öröme és az érdeklődés vezérli, s igyekszik minél több helyen jelen lenni és inspirálódni. A magyar és külföldi kurzusokon elkészített csipkéket otthon általában mindig újrakészítette - ezzel is gyakorolva a technikákat. Többször volt önálló kiállítása Makón a Városház Galériában és a könyvtárban, ezen kívül a megyében és a környéken is kiállították már munkáit: Csongrádon, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Kiskunhalason és Budapesten. A csipkeverésben követi a világtrendeket: a 2010-es évek nagy divatja a használhatóvá tétel, hogy ne csak üveg mögé lehessen tenni a vert csipkéket, hanem akár viselni is. Modern a divat és divat a modern. Friss mintákat és élénk színeket használ, s az eredmény különleges és hordható viselet. Összegzés Tanulmányomban igyekeztem a vert csipke hazai, illetve Csongrád megyei készítésének és használatának történetét vázolni a háziipari szövetkezetek termékeitől a mai divatos, hordható darabokig. (Kép 5.) Az 1910-es évek végén tartott tanfolyamok után virágzásnak induló, kereseti lehetőséget biztosító csipkeverés virágkorát a '20-as, '30-as években élte, majd a második világháború után visszaesett a népszerűsége. Egészen a 20. század végéig nem övezte különösebb érdeklődés - köszönhető volt ez a lakáskultúra, a divat, valamint az életforma átalakulásának. Az 1980-as években az országos művelődési intézetek által szorgalmazott program keretén belül tartottak megyei csipkeverő tanfolyamokat. A kurzusok vezetője Mátray Magdolna csipkeverő népi iparművész volt, aki később, a '90-es években a csipkeverő OKJ-s vizsga kidolgozásában is közreműködött. Kutatásomat Orosházán, Szegeden és más Csongrád megyei településeken szándékozom folytatni. Ezen felül tervezem a hódmezővásárhelyi necckészítés történetét, készítőit, mintáit is feldolgozni, mert hasonlóképpen unikális kézműves tevékenységről van szó, mely 2015 óta része a Csongrád Megyei Értéktárnak is. 5. kép Mátó Erzsébet munkái. Makó. 2017. Mátó Erzsébet felvétele. ► 510
