Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Terendi Viktória: „Két karácsony közt” Ünnepi alkalmak a vásárhelyi
TERENDI VIKTÓRIA „Két karácsony közt' A születésnap a történet szempontjából hangsúlyos, de nem drámai részletként jelent meg. ME időhatározóként is alkalmazta, valamint annak bizonyítékaként, hogy fiatalon, a felnőtt élet kezdetén milyen nem várt próbákat is ki kellett állnia. A negatív események, bár a fotókon viszonylag ritkán jelennek meg, az életúttörténet fontos részei, melyek identitáserősítő30 szereppel bírnak, hiszen az egyén számára előnytelen, nehéz vagy kiszolgáltatott helyzet túlélése és a probléma megoldása egyfajta „győzelemünnepként”31 összegződik az emlékezetben. Időben nagyot ugorva, a gyermekeiről készült születésnapi felvétel az első olyan fénykép a családi képegyüttesben, melyen az ünnepi pillanatot egyértelműen jelzi az égő gyertyás torta. A kép készítésének ideje fontos szempont a vizuális tartalom kontextusában, e tényező mégis sok esetben gyenge pontja az emlékezetnek. A képek többségénél a szereplők becsült életkora, ruházata adhat támpontot, e kép esetében azonban van biztos pont is: a tortába szúrt gyertyák ugyanis időhatározóként is működnek, láthatóvá teszik az ünnepelt életkorát, és ezáltal utalnak a kép készítésének idejére is. A gyertyák eredeti funkciója azonban túlmutat az adott időpillanat jelzésén, az egyén által már megélt szakaszt szimbolizálják, elfújásuk- kal pedig mintegy lezárja a maga mögött hagyott időt az ünnepelt, s már a jövőbe tekint. A fényképhez kapcsolódó háttértörténet azonban nem az ötéves kisgyermek születésnapjáról szólt. A kép egy távolabbi asszociációt indukált: anyává válását mesélte el ME. „... én még például itthon szültem attól függetlenül, hogy a főorvossal, tehát az első perctől kezdve itt volt velem. Tehát már a fájások alatt is, nemcsak a bába néni, hanem a főorvos is, de én itthon szültem a gyerököket."32 Élet- és sorsfordulók Az ünnepek többsége ugyan periodikusan visszatérő és a valamire való emlékezést ritualizálja, az egyéni élet legmeghatározóbb pillanatait azonban a legtöbb kultúra egyszerinek és megismételhetetlennek értékeli. Azok az élethelyzetek, melyek megváltoztatják az egyén közösségben elfoglalt pozícióját, mentális és társadalmi szempontból is jelentős változásokkal jár együtt, emiatt speciális szokások, viselkedésformák jellemzők rájuk.33 Az életfordulók átmeneti rítusai a családi albumokban általában gyakori témák, hiszen ezen ünnepi alkalmak ábrázolása képes a legteljesebben kihasználni a fénykép összes funkcióját: a dokumentálást, deklarálást, reprezentálást és mindezek összegzéseként az emlékeztetést.34 30 Kapitány-Kapitány 2012. http://communicatio.hu/jelkep/2012/1 _4/kapitany_agnes_kapitany_gabor.htm#_edn8 31 Kapitány-Kapitány 2012. http://communicatio.hu/jelkep/2012/1 _4/kapitany_agnes_kapitany _gabor.htm#_edn8 32 Interjúrészlet ME 2017.09.25. 33 vö. van Gennep 2007., Turner 2002. 34 Kunt 1995.33. 490
